Ősi kincsek a padlásról: Amit sokan szemétnek hisznek, valójában állami védelem alatt áll

 

Egyre többen lepődnek meg azon, hogy a régi családi házak padlásain vagy pincéiben talált tárgyak – amelyeket sokan kidobásra ítélnek – valójában védett kulturális értékké nyilváníthatók. Magyarországon különös jogi szabályozás vonatkozik a történeti, régészeti vagy néprajzi jelentőségű tárgyakra, különösen akkor, ha azok állami tulajdonba vonhatók, függetlenül attól, hogy ki találja meg őket. Vagyis az, hogy valami „a nagyapa hagyatéka”, még nem jelenti azt, hogy szabadon el is adhatod – lehet, hogy már nem is a tiéd.

Egy régi korsó, ami mindent megváltoztatott

2023-ban egy budapesti örökösnél komoly jogi vita alakult ki, amikor egy XVIII. századi, díszes kerámiakorsót talált a padláson. A tárgy egy régi parasztházból került elő, és elsőre értéktelen, poros kacatnak tűnt. A férfi el akarta adni az interneten egy aukciós oldalon, ám egy néprajzkutató ismerős riasztotta: a korsó országos jelentőségű népi emlék, és be kellett volna jelenteni a hatóságoknak.

A régiséggyűjtő barát kérésére az ügy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz került, ahol megindították az állami tulajdonba vételi eljárást, mivel a tárgy „kulturális javak körébe tartozik”. A korsót végül az állam vette át – a tulajdonos kártalanítást ugyan kapott, de sokkal kevesebbet, mint amennyit a piacon érhetett volna.

Mi számít kulturális értéknek? Nem csak múzeumba való tárgyak

A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről kimondja, hogy minden olyan tárgy, amely régészeti, történeti, néprajzi, művészeti vagy iparművészeti értékkel bír, az különleges védelem alá kerülhet. Ez nem csak a múzeumi darabokat jelenti: akár egy falusi háztartásból előkerült díszes mázas tányér, egy régi ácsolt láda, vagy egy különleges szerszám is eshet ebbe a körbe.

Különösen érzékeny kategória az, amit régészeti leletként értelmez a jog: azokat a tárgyakat, amelyek a földből, romokból vagy romos épületekből kerülnek elő, és történeti jelentőséggel bírhatnak. Ezeket automatikusan állami tulajdonnak tekintik, és bejelentési kötelezettség vonatkozik rájuk.

A padláson talált régiség nem biztos, hogy a tiéd

A magyar jog szerint az államnak elővásárlási joga van minden olyan műtárgyra, régiségre vagy néprajzi tárgyra, amely meghatározott kategóriába tartozik. Sőt: bizonyos esetekben a tárgyat jogilag azonnal az állam tulajdonává minősítik, és a megtaláló vagy örökös csak kártalanításra jogosult.

Ez különösen igaz régészeti leletekre, de egyre több olyan precedens születik, ahol padlásokon vagy elhagyott melléképületekben talált tárgyakat utólag nyilvánítottak állami védelem alá. Ilyenkor az örökös vagy tulajdonos nem viheti el, nem adhatja el, és nem is semmisítheti meg a leletet – minden lépés engedélyköteles.

Elég egy bejelentés, és máris vizsgálat indul

A legkülönösebb ezekben az ügyekben az, hogy akár egy szomszéd, ismerős, sőt: egy online vásárlójelölt is tehet bejelentést, ha úgy érzi, hogy az adott tárgy értékes lehet kulturálisan. Az örökségvédelmi hatóság ezután vizsgálatot indíthat, és ideiglenesen megtilthatja a tárgy értékesítését vagy kivitelét.

Az eljárás során szakértők nézik meg a tárgyat, meghatározzák annak korát, eredetét, és azt, hogy egyedinek vagy jelentősnek minősül-e. Amennyiben igen, akkor a tárgyat az állam „lefoglalja”, és a tulajdonosnak kártalanítást ajánl fel – amelyet sokszor jóval az érték alá becsülnek.

Külföldre vinni tilos – még ajándékba sem

A kulturális javakra külön exporttilalom is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy bármilyen 50 évnél idősebb műtárgyat, régiséget vagy gyűjteményi darabot nem lehet csak úgy kivinni az országból, még ajándékként sem. Az ilyen tárgyak kiviteléhez külön engedély szükséges, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó örökségvédelmi hatóság bírál el.

Aki ezt megszegi, súlyos bírságra, sőt: büntetőeljárásra is számíthat. Az utóbbi években több olyan eset is volt, amikor magyar vagy külföldi állampolgárokat reptéri ellenőrzés során füleltek le, mert egy régi ikon, festmény vagy díszes ékszer kivitelét kísérelték meg engedély nélkül.

Eladni sem egyszerű

Ha valaki úgy gondolja, hogy talált valami érdekeset, és pénzzé tenné, akkor is csak regisztrált régiségkereskedőn keresztül teheti meg, vagy kötelező előzetes bejelentést tenni, ha a tárgy kulturális érték gyanúját kelti. A jogalkotó célja ezzel az, hogy ne tűnjenek el a közösség számára fontos tárgyak a magángyűjtők pincéiben vagy külföldi aukciósházakban.

A megtaláló kártalanítást kaphat – ha szabályosan jár el

A jó hír: ha valaki valóban olyan tárgyat talál, amely később állami védelem alá kerül, jár neki kártalanítás. Az összeg azonban erősen változó: a gyakorlatban néhány tízezer forinttól néhány százezer forintig terjed, és az értékbecslést nem független aukciósház, hanem az állami szakértők végzik el.

Több esetben előfordult, hogy egy becsült 1 millió forint értékű ikonért mindössze 80 ezer forintos kártalanítást fizettek, és a tulajdonosnak nem volt lehetősége vitatni az összeget – a szabályok ugyanis nem biztosítanak fellebbezési lehetőséget.

Mit tehetsz, ha találsz valamit?

Ha a padláson, pincében vagy földmunkák során olyan tárgyra bukkansz, ami gondosan megmunkált, régi, díszes vagy különleges, érdemes az alábbi lépéseket követni:

1. Ne tisztítsd meg, ne módosítsd, és ne próbáld értékesíteni.

2. Készíts fotót, és kérj elsőként véleményt egy helyi múzeumtól vagy örökségvédelmi szakembertől.

3. A www.oroksegvedelem.gov.hu oldalon vagy a területileg illetékes kormányhivatalnál kérhetsz hivatalos állásfoglalást.

4. Csak ezek után dönthetsz arról, mit kezdhetsz vele – de ha védelem alá esik, a szabályokat köteles vagy betartani.

Ami a tiédnek tűnik, mégsem mindig az

A magyar örökségvédelmi rendszer különösen szigorú, és sokszor meglepő helyeken is értéket talál. A padlások, pincék és régi fészerajtók mögött ott lapulhat a múlt – de ha rátalálsz, készülj fel arra is, hogy nem biztos: teljes joggal rendelkezel majd felette.