Árrésstop 2025: emelkedő árak és veszélyben lévő munkahelyek – mit jelent ez a családoknak és az üzleteknek?

 

Árrésstop 2025: emelkedő árak és veszélyben lévő munkahelyek – mit jelent ez a családoknak és az üzleteknek?

Magyarországon 2025 elején lépett életbe az a kormányzati intézkedés, amely szerint a kereskedelmi láncok legfeljebb 10 százalékos árrést számíthatnak fel a legfontosabb élelmiszereknél, köztük a cukornál, a vajnál és a csirkemellnél. Az intézkedés célja eredetileg az volt, hogy fékezze a drágulást és elérhető áron tartsa a legkeresettebb termékeket a családok számára. Azóta azonban eltelt több mint fél év, és a tapasztalatok vegyesek: a boltok polcain sokszor magasabb árakat látunk, miközben a kereskedők és a beszállítók egyaránt arról számolnak be, hogy a szigorítás miatt egyre nehezebb fenntartani a működést. A legújabb hírek szerint több üzletlánc és beszállító is arra figyelmeztet, hogy ha a helyzet nem változik, akkor munkahelyek kerülhetnek veszélybe, hiszen a költségeket már nem tudják kigazdálkodni.

A 10 százalékos árrésstop bevezetése első hallásra sokak számára kedvezőnek tűnt, hiszen logikusnak látszott, hogy ha a kereskedők nem emelhetik a nyereségüket egy bizonyos szint fölé, akkor a vásárlók olcsóbban juthatnak hozzá az alapvető élelmiszerekhez. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a gyártók és a beszállítók közben folyamatosan emelik az átadási áraikat, hiszen őket nem érinti közvetlenül az árréskorlát. Így a boltok kénytelenek magasabb áron átvenni az árut, amit aztán a fogyasztók is megéreznek. Vagyis hiába van árrésstop, a végső árak mégis emelkednek, mert a költségnövekedést a rendszer nem képes teljesen ellensúlyozni.

A helyzet különösen élesen jelentkezik a kisebb üzleteknél, amelyek nem rendelkeznek olyan tartalékokkal, mint a nagy multinacionális láncok. Sok vidéki boltban már most tapasztalható, hogy bizonyos termékek eltűnnek a kínálatból, mert egyszerűen nem éri meg forgalmazni őket. A tulajdonosok inkább nem rendelnek be vajat vagy cukrot, mintsem veszteséggel adják el. Ez pedig a vásárlók számára hiányhoz vezet, miközben az árak sem csökkennek érdemben. Az árrésstop tehát paradox módon pont az ellenkező hatást váltja ki: ahelyett, hogy olcsóbbá tenné az alapvető élelmiszereket, drágulást és kínálatszűkülést okoz.

A munkahelyek kérdése különösen aggasztó. A kereskedelmi láncoknál és a beszállítóknál is egyre többen beszélnek arról, hogy a veszteségek miatt elkerülhetetlenné válhatnak a leépítések. Egy nagy élelmiszeripari feldolgozó vállalat vezetője úgy fogalmazott: a nyersanyagárak és az energiaköltségek folyamatos emelkedése mellett már nem tudják kigazdálkodni a bérköltségeket, ha a láncok nem tudnak magasabb árat fizetni a termékeikért. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az üzletekben, hanem a gyártósorokon is megszűnhetnek munkahelyek. Az árrésstop tehát közvetetten a foglalkoztatásra is negatívan hat, mert a cégek kénytelenek költséget csökkenteni, aminek a legegyszerűbb módja a munkaerő leépítése.

A vásárlók oldaláról nézve a helyzet szintén ellentmondásos. Sokan úgy érzik, hogy a boltban tapasztalt árak semmivel sem alacsonyabbak, mint a korábbi hónapokban, sőt, egyes termékek kifejezetten drágultak. A családok számára tehát nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a szabályozás, miközben az üzletek is panaszkodnak. A kereskedők szerint hosszú távon fenntarthatatlan, hogy egyes alapvető élelmiszereken veszteséget termeljenek, és ha nem lesz változás, kénytelenek lesznek szűkíteni a kínálatot vagy bezárni bizonyos üzleteket.

Nemzetközi példák is mutatják, hogy az árstopok ritkán hozzák a várt eredményt. Számos országban próbálkoztak már hasonló intézkedésekkel, de a legtöbb esetben az lett a következmény, hogy a kereskedők trükközni kezdtek, hiány alakult ki a boltokban, vagy a beszállítók más piacokra vitték az árujukat. Magyarországon most hasonló folyamatok körvonalazódnak: a gyártók egy része inkább külföldre szállít, ahol magasabb árat kaphat, így a hazai kínálat szűkül.

A kormány álláspontja szerint azonban az árrésstop még mindig szükséges, mert védi a fogyasztókat a túlzott haszonkulcsoktól, és fékezi a drágulást. A kabinet többször jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az árak alakulását, és szükség esetén további lépéseket is megtesz. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy ha nem lesz átfogóbb megoldás az infláció mérséklésére és a beszállítói árak fékezésére, akkor a mostani rendszer inkább kárt okoz, mint hasznot.

Hosszabb távon kérdéses, meddig maradhat érvényben az árrésstop. Ha a kereskedők veszteségei tovább nőnek, akkor a kormány kénytelen lehet módosítani a szabályozást, különben üzletek zárhatnak be, és emberek veszíthetik el a munkájukat. A vásárlók számára pedig az lenne a legfontosabb, hogy kiszámítható, stabil árak legyenek az alapvető élelmiszereknél, ne pedig ideiglenes intézkedések, amelyek mellékhatásai kiszámíthatatlanok.

Az árrésstop története így tanulságos példa arra, hogy a gazdasági beavatkozások gyakran nem hozzák a várt eredményt. Bár a cél nemes – a családok védelme a drágulástól –, a valóságban az árak még mindig emelkednek, a kínálat szűkül, és a munkahelyek biztonsága is meginoghat. A következő hónapokban eldől, hogy a kormány képes lesz-e finomhangolni a rendszert, vagy tovább nőnek az ellentmondások a szabályozás és a mindennapi tapasztalatok között.