Titkolt átalakítás készül a magyar oktatásban! A kormány egy olyan, már előkészített javaslaton dolgozik, amely gyökeresen átalakítaná a középiskolai felvételi rendszerét – és ha minden így megy tovább, már 2026-ban életbe léphet az új modell.
A változás lényege: központi írásbeli helyett országos szintmérők döntenének a diákok sorsáról. Az érintettek? Több mint 100 ezer hatodikos és nyolcadikos tanuló évente!
Mi történik pontosan?
Egy kiszivárgott oktatási stratégia szerint a kormány 2025 nyarán bejelenti az új köznevelési koncepciót, amelynek egyik kulcseleme:
„A középfokú iskolákba történő bejutás nem a központi írásbeli felvételin, hanem egy egységes országos teljesítménymérésen alapul majd.”
Ez azt jelenti:
- Megszűnne a jelenlegi központi magyar és matek írásbeli
- Eltűnnének a gimnáziumok saját szóbeli felvételijei
- Helyette egységes, tanév végi mérés alapján dőlne el, hogy ki hova mehet továbbtanulni
Mikor léphet életbe?
- 2025 szeptember: bejelentés
- 2025/2026 tanév: kísérleti bevezetés 6–8 iskolában
- 2026/2027-es tanév: országos szintű alkalmazás
Azaz a most 5. és 7. osztályos diákok már az új rendszer szerint mehetnek tovább!
Mi lenne helyette?
A most bevezetni tervezett rendszer szerint:
- és 8. évfolyamon országos „kompetencia-alapú tanulmányi mérés” történne
- A mérés nemcsak szaktárgyi tudást, hanem viselkedési, problémamegoldó és szociális készségeket is értékelne
- A diákok pontszámot kapnának, és ennek alapján automatikus rangsor alakulna ki
Mi a baj a mostani felvételivel – szerintük?
A belső anyag szerint:
- Túlzott stressz a 12–14 évesek számára
- Túl nagy szerepet kap egyetlen nap teljesítménye
- A szóbeli felvételik „szubjektívek”, nem egyenlő esélyt biztosítanak
- Túlzott különórázásra kényszeríti a családokat
Mi lehet a valódi cél?
Szakértők szerint az új rendszerrel az állam teljes kontrollt szerezhet a beiskolázási folyamat felett:
- Az iskola nem válogathatna – a rendszer automatikusan rangsorolna
- Kevesebb elitgimnázium, több „középszintű” iskola
- Több technikum irányába terelnék a tanulókat
Szülők, tanárok: felháborodás és értetlenség
„Már megint titokban készítik elő az átalakítást.”
„Miért nem kérdezik meg a szülőket?”
„Több százezer gyerek jövőjéről döntenének – politikai alapon?”
„Most kezdjük el a felkészülést, aztán kidobják a rendszert?”
Mit mond a kormány?
Hivatalos bejelentés még nincs, de Nagy Zoltán, az Oktatási Innovációs Központ igazgatója elismerte:
„Törekszünk arra, hogy az általános iskola végén a tanulók pályaválasztása ne egyszeri vizsgán, hanem egy hosszabb távú értékelés eredményén alapuljon.”
Mik az előnyei – elvileg?
- Kevesebb stressz a gyerekeknek
- Igazságosabb, hosszabb távú értékelés
- Kevesebb családi kiadás (felvételi előkészítő, különóra)
- Automatizált rendszer, kevesebb visszaélési lehetőség
És a hátrányok?
- Kevesebb szülői kontroll
- Nem lehet „javítani” a tanév végi teljesítményen
- A tanulók életét egy adatbázis dönti el?
- Az iskolák sem tudnak válogatni – a rendszer erőszakossá válhat
Összefoglalás
– A kormány 2026-tól megszüntetné a jelenlegi központi felvételit
– Helyette egy országos kompetenciamérés alapján rangsorolnák a diákokat
– A szülők és pedagógusok megosztottak – sokan félnek az új rendszertől
– A cél: egyenlőbb, de központosított beiskolázási folyamat
– Aki most 5. vagy 7. osztályos, valószínűleg már ebbe a rendszerbe kerül
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése