Rejtett kamerákat szerelhetnek közterekre – térfigyelés szintet lép Magyarországon

 

2025 őszétől új fejezet nyílhat a közbiztonságban: a Belügyminisztérium egy olyan jogszabálytervezet előkészítését jelentette be, amely lehetővé tenné, hogy rejtett, vagy kevésbé feltűnő térfigyelő kamerákat helyezzenek el a legforgalmasabb köztereken és közintézmények környékén. A cél a bűnmegelőzés és a közrend fenntartása, ám a jogvédők máris aggályokat fogalmaztak meg az átláthatóság és az adatvédelem miatt.

Hol és mikor indulhat a rendszer?

A program várhatóan 2025 novemberében indulhat pilot jelleggel Budapest V., VII., VIII. és XIII. kerületében, valamint Győr, Debrecen és Szeged központi terein. A végső bevezetésről 2026 februárjában dönthet az Országgyűlés, ha a kísérleti időszak eredményes lesz.

A kamerák a már meglévő térfigyelő rendszerek kiegészítéseként működnek majd, de az új eszközök a korábbinál kisebbek, mozgathatók és nehezebben észlelhetők lesznek.

Mi számít „rejtett” térfigyelőnek?

A tervezet szerint nem teljesen rejtett, hanem „alacsony láthatóságú, mobil és beépített érzékelőkkel felszerelt” kamerákról van szó. Ezek lehetnek:

• lámpaoszlopba vagy épületfalba rejtett lencsék

• virágládákba vagy utcabútorokba integrált megfigyelők

• mozgásra aktiválódó irányított kamerák, amelyek csak bizonyos tevékenységek esetén rögzítenek

Mi az indoklás a bevezetés mögött?

A Belügyminisztérium szerint a lépést indokolja:

• a városi rongálások és erőszakos utcai támadások növekedése

• a közösségi közlekedés környékén történő lopások megugrása

• az éjszakai közterületi zavargások számának emelkedése

Milyen jogod van állampolgárként a kamerákkal kapcsolatban?

Az új szabályozás alapján a lakosokat továbbra is tájékoztatni kell arról, ha egy terület megfigyelés alatt áll – de az új típusú kamerák esetében elég egy piktogram vagy utalásos figyelmeztetés is. A rögzített felvételek maximum 15 napig tárolhatók, kivéve, ha bűncselekmény gyanúja miatt meghosszabbítják.

Jogvédelmi kritikák és reakciók

A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság máris tiltakozást nyújtott be a Belügyminisztériumhoz, mivel szerintük:

• a lakosság beleegyezése nélkül végzett „álcázott megfigyelés” sérti az információs önrendelkezést

• a rendszer visszaélésre adhat lehetőséget, ha nem szabályozzák szigorúan

• a jogorvoslati lehetőségek nem elég átláthatóak

Hol lehet tájékozódni, panaszt tenni vagy jogsegélyt kérni?

• NAIH – Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: 06 1 391 1400

• TASZ jogsegély: jogsegely@tasz.hu

• Belügyminisztérium központ: 06 1 441 1000

• www.kormany.hu/tajekoztatok – hivatalos kormányzati bejelentések

Mire figyelj, ha közterületen vagy?

• Figyeld az új típusú piktogramokat, amelyek a megfigyelésre utalnak

• Ha jogsértést gyanítasz, kérj betekintést a felvételbe 72 órán belül

• A lakóközösséged kérheti a megfigyelő rendszer aktiválását vagy leállítását is

Tény: 2025 tavaszán Budapesten 1383 közterületi kamera működött, ezek száma év végére akár 2000 fölé is nőhet.