Drámai fordulat a devizahitelesek ügyében: az EU Bírósága érvénytelennek nyilvánította a tisztességtelen szerződéseket

 

2025 tavaszán fordulóponthoz érkezett a több mint egy évtizede húzódó devizahiteles ügy. Az Európai Unió Bírósága 2025 április 30-án precedensértékű ítéletet hozott egy magyar ügy kapcsán, amely akár több ezer hiteles számára nyithatja meg az utat a jogorvoslathoz. Az ítélet értelmében azok a szerződések, amelyekben az árfolyamkockázatról nem történt megfelelő tájékoztatás, semmisnek minősülnek – és nem lehet őket utólag érvényesnek nyilvánítani.

Mit jelent ez a gyakorlatban a devizahiteleseknek?

Az Európai Bíróság döntése alapján, ha egy hitelszerződés tisztességtelen feltételeket tartalmazott – például nem ismertette világosan az árfolyamkockázatot –, akkor az:

• nem tekinthető érvényes szerződésnek

• nem módosítható utólag úgy, hogy érvényben maradjon

• az ügyfelet csak a felvett tőke visszafizetésére lehet kötelezni

Ez azt jelenti, hogy az adósoknak csak azt kell visszafizetniük, amit ténylegesen megkaptak, a kamatokat, árfolyamveszteségeket és egyéb költségeket a bank nem követelheti.

A magyar bíróságoknak kötelező figyelembe venni az uniós döntést

Az ítélet szerint a magyar bíróságok nem alkalmazhatnak olyan joggyakorlatot, amely ellentétes az EU fogyasztóvédelmi szabályaival. Ez óriási fordulatot jelenthet, mivel eddig sok ügyet a Kúria 2014-es elvei alapján utasítottak el, amelyek a hitelintézeteknek kedveztek.

Milyen konkrét eset alapján született az ítélet?

A döntés alapjául egy magyar devizahiteles által indított per szolgált, amelyben a bíróság megállapította:

• az árfolyamkockázatról nem kapott érdemi tájékoztatást

• a szerződésben szereplő kamatmechanizmus átláthatatlan volt

• a bank által adott információk nem tették lehetővé a megalapozott döntést

A bíróság ezek alapján úgy ítélte meg, hogy az ügyfél nem volt tisztában azzal, mire vállalkozik.

Mit reagáltak a magyar bankok és az állami szervek?

• A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint a döntést figyelembe veszik, de egyedi ügyként kezelik, és nem tartják általánosan alkalmazhatónak

• Az OTP szerint az ő devizahitel-szerződéseik jogilag megfelelőek voltak, így náluk ez nem okoz problémát

• A Kúria még nem nyilatkozott, de várhatóan 2025 júniusában állásfoglalást tesz közzé az ítélet értelmezéséről

Mi következik most a devizahitelesek számára?

• Újabb perek indulhatnak az ítéletre hivatkozva

• A már folyamatban lévő ügyekben új bírói gyakorlat várható

• Több jogvédő szervezet csoportos kereset indítását is kilátásba helyezte

Mire kell figyelni, ha valaki érintett?

• Ellenőrizze a szerződését, tartalmaz-e kockázati tájékoztatást

• Kérjen jogi segítséget – civil szervezetek is segítenek

• Figyelje a kormány és a bíróságok hivatalos kommunikációját

Hol lehet segítséget kérni?

• Pénzügyi Békéltető Testület: 06 1 488 2131

• Jogpont Alapítvány: 06 30 789 0024

• Fogyasztóvédelem: 06 1 896 1230

• Jogsegély kérhető a TASZ vagy a Hiteles Mozgalom szervezeteinél is

Tény: több mint 300 ezer devizahiteles szerződés készült 2004 és 2011 között, a mostani ítélet ezek közül sokat érinthet.