2025 júniusában egyre hangosabbak azok a kormányzati és pénzügyi szakértői vélemények, amelyek szerint újabb, bankszámlákat érintő terhelés bevezetése körvonalazódik. A szakmában csak „bankszámlasáv-adóként” emlegetett konstrukció a tranzakciós illeték átszabásából, illetve új pénzmozgások megadóztatásából épülhet fel – a cél: bevételnövelés a költségvetés számára, lehetőleg úgy, hogy az átlagpolgár ne azonnal vegye észre.
De mit jelent ez pontosan, kiket érintene, és hogyan lehet időben felkészülni rá? Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mi az új banki költség ötlete mögötti logika, mekkora lehet az éves teher, és milyen alternatív megoldásokkal védekezhet egy tudatos fogyasztó.
Mi az a „bankszámlasáv-adó”?
A jelenlegi szabályozás szerint a banki átutalások után tranzakciós illetéket kell fizetni, amelynek mértéke 0,3%, de maximum 10.000 forint tranzakciónként. Ez elsősorban azokat érinti, akik nagyobb összegeket mozgatnak – például céges számlák, lakásvásárlás, megtakarítások áthelyezése esetén.
A most felmerülő „bankszámlasáv-adó” azonban nem közvetlen tranzakciókra, hanem havi forgalom- vagy egyenlegalapú sávokra épülne, vagyis:
-
aki többet mozgat vagy magasabb egyenleget tart, az arányosan többet fizetne,
-
a kisebb megtakarítású lakosság elvileg kedvezőbb sávba kerülne,
-
a rendszer bevezetése 2026 januárjától lehet valós opció, de már 2025-ben megtörténhet az előkészítés.
Mi utal arra, hogy készül valami?
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. május 28-án zárt ajtós egyeztetést tartott a Magyar Bankszövetséggel, ahol – belső források szerint – felmerült a pénzügyi szereplők „arányosabb közteherviselésének” lehetősége.
Emellett a 2026-os költségvetési előterjesztés, amely június végén kerül a Parlament elé, nem tartalmazza a bankokra vonatkozó konkrét új különadókat – ez viszont azt a gyanút erősíti, hogy egy „sávos” rendszerrel átláthatóbban és hosszabb távon akarnak bevételt biztosítani, nem egyszeri különadóval.
Mennyibe kerülhet ez egy átlagos felhasználónak?
Bár konkrét számítások még nincsenek a nyilvánosság előtt, a következő sávos elképzelések forognak a szakmában:
-
0–250 ezer Ft havi forgalom: 0% vagy minimális alapdíj
-
250–500 ezer Ft között: 0,1%
-
500 ezer – 1 millió Ft között: 0,2%
-
1 millió Ft felett: 0,3–0,4%
Ez azt jelentené, hogy például egy 700 ezer Ft-os havi számlaforgalom esetén az éves teher:
-
500.000 x 0,1% = 500 Ft
-
200.000 x 0,2% = 400 Ft
-
Összesen havi 900 Ft, azaz évente kb. 10.800 Ft.
Ez elsőre nem tűnik drámainak, de ha ehhez hozzávesszük a már meglévő díjakat, például:
-
havi számlavezetési díj (átlagosan 1.500 Ft),
-
bankkártyadíj (évente 5–8 ezer Ft),
-
utalási költségek (pl. 0,3% max. 10.000 Ft),
akkor máris évi 30–40 ezer Ft-ra rúghat egy középosztálybeli magyar számlahasználó teljes banki költsége.
Kik járhatnak rosszul?
-
Magánszemélyek, akik több banknál vezetnek párhuzamos számlát.
-
Nyugdíjasok, akik nem kapnak kedvezményt és a digitális ügyintézéshez nem férnek hozzá.
-
Mikrovállalkozók, akik saját számlán viszik az üzleti forgalmat.
-
Alkalmi munkavállalók, akik készpénzt nem használnak, de sokszor utalnak.
Különösen érzékenyen érintheti azokat, akik folyamatosan mozgatják pénzüket, pl. befektetés, részletfizetés vagy családi utalások formájában.
Milyen alternatíváid vannak?
1. Digitális pénztárcák
Revolut, Wise, Curve – ezek nem magyar bankok, így a NAV és a magyar állam nem tud közvetlenül új illetéket kivetni rájuk (egyelőre). Emellett sok tranzakció ingyenes vagy alacsony költségű.
2. Készpénzhasználat visszahozása
Bár nem divat, de ha valaki átvált a készpénzre például heti kiadások terén, elkerülheti a digitális tranzakciók utáni terheket – de figyelni kell, mert a készpénzfelvét is limitált: csak havi 150 ezer Ft ingyenesen.
3. Közös családi számla
Egyes bankok már 2025 júniusától kínálnak családi számlát, ahol több felhasználó osztozik egy díjcsomagon, így csökkenthető az egy főre eső költség.
4. Bankváltás
Nem minden bank vezeti majd be automatikusan a sávos modellt – érdemes lesz 2025 őszén összehasonlítani az ajánlatokat, és elhagyni a dráguló szolgáltatókat.
Mire figyelj 2025 második felében?
-
Július 15. körül várható a költségvetési vitaszakasz, ahol lehetnek nyomai a banki terveknek.
-
Szeptember elején a Bankszövetség javaslattal élhet az új modellt illetően – figyelj a nyilatkozataikra.
-
Október–novemberben a bankok frissítik ÁSZF-jeiket – itt fog először megjelenni az új díjtípus, ha lesz ilyen.
Veszély vagy lehetőség?
Az új „sávos banki terhelés” nem feltétlenül ördögtől való, ha:
-
átlátható,
-
progresszív (tehát a nagyobb használó fizet többet),
-
és valóban kompenzálják a kispénzűeket.
Azonban ha bevezetése csendben történik, és nem tájékoztatják megfelelően az ügyfeleket, akkor sokak számára rejtett költségként fog megjelenni – és csak hónapokkal később veszik észre, hová tűnt a pénz.
Összegzés
A „bankszámlasáv-adó” bevezetésének ötlete egyre közelebb kerül a megvalósításhoz, még ha hivatalosan nem is hirdették ki. A kormány és a bankok közötti háttértárgyalások zajlanak, a költségvetési nyomás fokozódik – a kérdés csupán az, milyen formában és mikor történik meg a bevezetés.
Az olvasónak pedig nincs más dolga, mint figyelni, időben reagálni, és megfontoltan bankot választani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése