2025 júniusára minden korábbinál látványosabban gyorsult fel a törvényalkotás üteme Magyarországon. A Parlament tavaszi ülésszaka során már több mint 40 új törvényjavaslatot és módosítást nyújtottak be, miközben a Magyar Közlöny szinte heti rendszerességgel közöl új kormányrendeleteket. Sok állampolgár fel sem fogja, hogy szinte hétről hétre új szabályok lépnek életbe, amelyek hatással lehetnek a nyugdíjukra, lakhatásukra, vagy épp a vállalkozásuk működésére.
De vajon mi van e rohamtempó hátterében? Kik azok, akik profitálnak a villámgyors jogalkotásból – és kik azok, akiknek csak akkor tűnik fel a változás, amikor már késő?
Jogalkotási rekord: mit mutatnak a számok?
A 2025-ös tavaszi ülésszak első napjától kezdve, azaz március 4. óta, folyamatosan érkeznek az új törvényjavaslatok. Június elejéig összesen 47 új törvény vagy törvénymódosítás került benyújtásra, köztük olyan kulcsterületeken, mint:
-
nyugdíj- és szociális ellátás,
-
önkormányzati finanszírozás,
-
energia- és közműszabályozás,
-
állami támogatások módosítása,
-
munkajogi és adózási szabályok.
Ezek mellett a kormányrendeletek száma is emelkedik: májusban például 11 új rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, amelyek közvetlenül módosítanak rendeleti szintű szabályozásokat – hatással a lakosság rezsiköltségeire, vállalkozások pályázati lehetőségeire vagy akár közalkalmazottak jogviszonyára.
Miért gyorsult fel a törvényhozás?
A felgyorsult törvényalkotás mögött több tényező is áll:
-
2026-os költségvetési előkészítés: a kormány június végéig szeretné véglegesíteni a 2026-os büdzsét, így előrehozzák a szükséges jogszabály-módosításokat.
-
Uniós források lehívása: több új törvényt direkt úgy fogalmaztak meg, hogy megfeleljenek az EU-s elvárásoknak, és feloldják a visszatartott támogatásokat.
-
Önkormányzati és EP-választás hatása: bár 2024-ben volt az önkormányzati választás, az új ciklus felállása után több testületnél indult jogszabály-kezdeményezés, főként finanszírozás és működés kapcsán.
-
Kormányzati átszervezések: a belügyi, gazdasági és humán területeken is új stratégiákat hirdettek meg, amelyek törvényi háttérmódosítást igényelnek.
Kik profitálnak a szabályokból?
Nagycsaládosok és nyugdíjasok
Több törvénymódosítás is a nyugdíjasok és családosok helyzetét érinti kedvezően:
-
A minimálnyugdíj újraszámítása előkészítés alatt van – az erről szóló javaslatot június 10-én nyújtották be.
-
Gyermekes családok lakhatási támogatása kibővülhet 2026-tól – ezt egy kormányrendelet-módosítás fogja lehetővé tenni, várhatóan júliusban hirdetik ki.
-
Időskorúak otthoni ápolási támogatásának összege emelkedni fog – ezt már elfogadták, és szeptember 1-jén lép hatályba.
KKV-szektor
A Demján Sándor Program 2025 keretében több módosítás érkezett, amelyek kifejezetten a mikro- és kisvállalkozásokat célozzák:
-
Pályázati rendszer egyszerűsítése,
-
előfinanszírozási lehetőségek bevezetése,
-
digitális fejlesztések támogatása.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium célja, hogy 2025 őszéig 100 milliárd forintot osszanak szét ezen a csatornán.
Vidéki önkormányzatok
Bár sokuk forráshiánnyal küzd, néhány friss rendelet mégis segítséget jelent:
-
A kistelepülések bolt- és faluüzemeltetési támogatásának keretösszegét megemelték.
-
Önkormányzati épületenergetikai fejlesztésekre új pályázat indul július 15-től.
Kik kerülnek hátrányba?
Egyéni vállalkozók
Az új adózási szabályok miatt a kisadózók (pl. KATA helyett átlépők) 2025 második félévében szigorúbb nyilvántartási kötelezettségekkel néznek szembe.
-
Szeptembertől elektronikus naplózási kötelezettség lép életbe,
-
Az adóbevallás automatikus tervezete csak akkor készül el, ha minden számlaadat valós időben elérhető.
Ez főként a napi adminisztrációt nehezíti, és sok régi vállalkozó felmondta a tevékenységet emiatt.
Bérlők és lakhatási támogatásban részesülők
Egy 2025. május 30-án benyújtott törvényjavaslat szerint a jövőben kizárólag elektronikus bérleti szerződéssel lehet lakhatási támogatást kérni, ami hátrányosan érintheti a készpénzben fizető bérlőket, főként vidéken.
Egészségügyben dolgozók
Bár jogilag nem mondták ki, több jogszabály módosítása háttérbe szorította a szakdolgozók érdekérvényesítését, és a kötelező továbbképzések finanszírozása egyes helyeken megszűnt.
Mi a probléma a gyorsított törvényalkotással?
Szakértők szerint a „törvénygyár” üzemmódja nem hagy időt a társadalmi egyeztetésre. Ez azt jelenti, hogy:
-
sok törvény néhány nap alatt elfogadásra kerül,
-
kevés a szakmai véleményezés,
-
az állampolgárok csak utólag értesülnek a változásokról.
Ez különösen akkor veszélyes, ha olyan kulcsfontosságú területeken változtatnak, mint:
-
családtámogatás,
-
munkajog,
-
adózás,
-
önkormányzati finanszírozás.
Mire számíthatunk a nyári szünet előtt?
A parlamenti ülésszak hivatalosan július 12-én zárul, így addig még több mint tíz törvényjavaslatot terveznek elfogadni. Ezek között szerepel:
-
a rezsicsökkentés szabályozásának módosítása,
-
a 2026-os költségvetés elfogadása,
-
önkormányzati forráselosztási rendszer átszabása,
-
a társadalombiztosítási jogviszony nyilvántartásának digitalizálása.
Ezek hatása már az év második felében érzékelhető lesz, főként a lakosság pénzügyi helyzetében és a helyi szolgáltatások működésében.
Összegzés
A 2025-ös év második negyedéve a gyorsított törvényalkotás időszaka lett. A kérdés már nem az, hogy jön-e új rendelet – hanem az, hogy ki tud róla időben, és ki nem. Egyre több családot, vállalkozást vagy önkormányzatot érinthetnek a hirtelen jött változások – miközben a jogszabályok sokszor csak a megjelenés után pár nappal kerülnek a figyelem középpontjába.
A törvénygyár működik – de az állampolgár jobb, ha résen van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése