Már a KSH szerint is siralmas a helyzet – a nyugdíj csak vegetálásra elég 2025-ben

 


2025 júniusában a Központi Statisztikai Hivatal adatai megerősítették azt, amit az idősek már régóta éreznek: a nyugdíj a legtöbb esetben nem elég a tisztes megélhetéshez. A KSH jelentése szerint a jelenlegi nyugdíjak csupán a legalapvetőbb szükségletek fedezésére alkalmasak, a tartalékképzés, váratlan kiadások kezelése vagy hosszabb távú biztonság már szóba sem jöhet.


A magyar átlagnyugdíj 2025 elején 243 ezer forint körül alakult, azonban a valóságban ez az összeg félrevezető. A nyugdíjasok többsége jóval ez alatt kap, a mediánnyugdíj 215 ezer forint, de sok esetben 140–160 ezer forint között mozog a havi ellátás. Különösen súlyosan érintettek az egyedül élő, időskorú nők, valamint azok, akik alacsony keresetű munkákból mentek nyugdíjba.


A KSH 2025-ben először tett közvetett utalást arra, hogy a nyugdíjak nem biztosítanak teljes anyagi biztonságot. A hivatal jelentésében szerepel az a megállapítás, hogy a nyugdíjas háztartások többsége csak szűkös költségvetéssel tudja fedezni az alapvető szükségleteit, különösen az élelmiszerárak és a gyógyszerek esetében. A lakhatási költségek emelkedése, az infláció és a közüzemi díjak kiszámíthatatlan alakulása még tovább rontja a helyzetet.


Az ATV Start című műsorban is szó esett a problémáról. A vendégek szerint a magyar nyugdíjrendszer nemcsak igazságtalan, de alapjaiban fenntarthatatlan is. A beszélgetés során elhangzott, hogy a mostani rendszer nem veszi figyelembe az infláció és a létminimum közötti növekvő különbséget, így a vásárlóerő évről évre csökken.


A létminimum 2025-re számított értéke körülbelül 174 ezer forint, amit a nyugdíjas inflációval és az elmúlt évek áremelkedéseivel kalkuláltak. Ez azt jelenti, hogy akinek ennél kevesebb a nyugdíja – és ilyenből van több mint 800 ezer fő –, az hivatalosan is a létminimum alatt él.


A kormány a nehéz helyzetet a 13. havi nyugdíjjal és inflációs nyugdíjkorrekcióval próbálja ellensúlyozni, de ezek az intézkedések egyszeri és korlátozott hatásúak. A februárban kifizetett 13. havi nyugdíj összege sok esetben 100 ezer forint alatt volt, ami gyorsan elolvadt a rezsi- és gyógyszerköltségekben. A novemberi korrekcióra pedig csak kevesen számítanak érdemi segítségként.


Sokan kénytelenek pluszbevétel után nézni. A nyugdíj mellett dolgozók aránya emelkedik, különösen a 60–65 év közötti korosztályban. Mások családi segítségre, önkormányzati támogatásra vagy alapítványi segélyekre szorulnak. Egyre több helyen tapasztalható, hogy a nyugdíjasok elmaradnak közüzemi számláikkal, mert nem tudnak minden hónapban mindent befizetni.


A nyugdíjak vásárlóértéke 2023 óta folyamatosan csökken. Az infláció tavaly meghaladta a 17 százalékot, idén is 6,2 százalékos mértéket jeleznek előre, miközben a nyugdíjemelés mértéke ennél rendre alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy valójában minden hónapban kevesebbet ér ugyanaz az összeg.


A jelenlegi helyzet megoldása nem látszik egyszerűnek. A szakértők differenciált nyugdíjemelést sürgetnek, ahol a legalacsonyabb összegű nyugdíjak emelkednek nagyobb arányban. Javaslatként merült fel az is, hogy a nyugdíjminimumot, amely évek óta 28 500 forinton stagnál, azonnal duplázni kellene.


Több szervezet is követeli, hogy a Kormányhivatalok és önkormányzatok bővítsék a szociális támogatások körét az idősek számára. Ilyen például a lakhatási támogatás, a gyógyszertámogatás, valamint az ingyenes közlekedés kibővítése. A legtöbb településen azonban ezek a lehetőségek már most is túlterheltek, és kevés az igényelhető forrás.


A helyzet különösen nehéz a kis falvakban és az elöregedő kistelepüléseken, ahol sem helyi orvos, sem gyógyszertár, sem szociális gondozó nincs állandó jelleggel jelen. A házi segítségnyújtás és a közösségi étkeztetés akadozik, az idős emberek pedig gyakran egyedül, magukra hagyva élnek, minimális jövedelemmel.


A következő hónapokban sok múlik majd azon, hogy a kormány milyen lépéseket tesz az ősszel várható új szociálpolitikai csomagban. Egyelőre annyi biztos: a nyugdíjasok helyzete nem javul, hanem fokozatosan romlik, és már a KSH is kénytelen volt ezt kimondani – bár továbbra sem használják nyíltan a “létminimum” szót.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése