Megszűnhet a kötelező társasházi közös képviselet? – Sok lakó örülne a változásnak

 

Szokatlan javaslat jelent meg a napokban, amely alapjaiban változtathatja meg a társasházak működését Magyarországon. Egy új törvénymódosítási indítvány szerint megszűnhetne a kötelező közös képviselet, amennyiben a társasház lakóinak többsége úgy dönt. Ez az elképzelés alaposan felkavarta az ingatlankezelési szektort – de vajon mit is jelent mindez a gyakorlatban?

Mi a baj a közös képviselettel?

A társasházi közös képviselők feladata elméletben az lenne, hogy a lakók érdekeit képviseljék, gazdálkodjanak a közös pénzzel, intézzék a karbantartásokat és koordinálják a közös ügyeket. A gyakorlatban azonban sok lakó panaszkodik:

– nem átlátható a pénzkezelés,
– lassú vagy nem történik meg a javítás,
– magas a képviselői díj,
– nincs valódi beleszólás a döntésekbe.

Sokan úgy érzik, a közös képviselő nem a közösségért dolgozik, hanem saját zsebre.

Mit tartalmaz a javaslat?

Az új koncepció szerint a társasházak eldönthetnék, hogy szeretnének-e közös képviselőt. Ez azt jelentené, hogy a lakóközösség saját maga is irányíthatná az üzemeltetést, pénzügyeket, felújításokat – akár egy kijelölt lakó, akár rotációs rendszerben.

A részletek még kidolgozás alatt állnak, de az alábbi kulcselemekről van szó:

– A 6 lakás alatti társasházaknál automatikusan választható lenne az önirányítás.
– A nagyobb házaknál a tulajdonosok 70%-os szavazattöbbséggel dönthetnének a közös képviselő eltörléséről.
– Egy külső ellenőrző testület biztosítaná, hogy ne legyen visszaélés.

Mi lenne a következmény?

A változás jelentős megtakarítást hozhatna a lakóknak, hiszen sok helyen havi több tízezer forintot is elkérnek közös képviseleti díjként. Emellett nőhetne a lakók autonómiája is, hiszen saját maguk dönthetnének arról, mire költsenek.

Másrészt felmerülnek kockázatok is:

– A hozzá nem értő kezelés akár több kárt okozhat, mint hasznot.
– A konfliktusok elszaporodhatnak, ha nincs független moderátor.
– Az idősebb lakók számára nehezebb lehet a feladatok átvétele.

Mikor léphet életbe az új szabályozás?

A javaslat jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, de ha minden a tervek szerint halad, 2026 januárjától már életbe léphet az új szabály. A törvénytervezet végleges szövegét 2025 őszén tárgyalhatja az Országgyűlés.

Mit tehet most a lakóközösség?

Érdemes már most elkezdeni egyeztetni a ház lakóival:

– Ki vállalná az adminisztrációt?
– Hogyan történne a közös döntéshozatal?
– Milyen biztonsági garanciák szükségesek?

Azok a házak, amelyek már most összetartó közösséget alkotnak, komoly előnybe kerülhetnek a közelgő változások után.

Várható további változások a társasházi törvényben

A jelenlegi javaslat csak az első lépés lehet egy nagyobb reform felé. Szó van arról is, hogy:

– könnyítenék a digitális szavazást a társasházakban,
– bevezetnék az online elérhető közös költség-nyilvántartást,
– szigorítanák a közös képviselői végzettségi feltételeket.

Ezek a lépések mind azt szolgálják, hogy átláthatóbb, olcsóbb és igazságosabb rendszer jöjjön létre, ahol a lakók valóban beleszólhatnak a saját életükbe.