Jelentős változás jön a helyi támogatásokban – a 2025-ös kormányzati költségvetésmódosítás nyomán sok település kénytelen átalakítani, vagy teljesen megszüntetni egyes segélyeket.
Egy friss döntés értelmében több önkormányzati támogatási forma kerülhet leépítésre vagy szüneteltetésre már 2025 őszétől. A pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium közös állásfoglalása alapján a települési önkormányzatoknak – különösen a 10 ezer fő alatti falvaknak és kisvárosoknak – szigorúbb pénzügyi kereteken belül kell működniük, és 2025. szeptember 30-ig minden támogatási formát felül kell vizsgálniuk. A cél: a költségvetési hiány visszaszorítása, és a központi támogatásokhoz való igazodás.
A döntést nem egy új kormányrendelet, hanem a 2025. évi központi költségvetési törvény módosítása váltotta ki, amely július első hetében került a Parlament elé, és július 9-én elfogadták. Ennek következményeként az önkormányzatoknak jelentős megszorításokat kell alkalmazniuk, különösen a saját forrásból nyújtott szociális támogatások terén.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Több település már most jelezte: átmenetileg vagy tartósan felfüggesztik az alábbi juttatásokat:
– rendkívüli települési támogatás,
– lakhatási vagy fűtési hozzájárulás,
– idősek helyi segélye,
– iskolakezdési támogatás,
– temetési segély,
– egyszeri pénzbeli segély krízishelyzetben.
A döntés értelmében ezek nem kötelező önkormányzati feladatok, így minden önkormányzat saját hatáskörben dönthet arról, hogy meghagyja-e őket, csökkenti az összegeket, vagy teljesen megszünteti. A legtöbb település azonban már jelezte: nem tudja vállalni a korábbi keretek fenntartását.
Milyen településeket érint a leginkább?
A legérzékenyebben azokat az önkormányzatokat érinti a döntés, amelyek saját adóbevétel híján kizárólag központi normatívából és állami támogatásból gazdálkodnak. Ilyenek jellemzően:
– aprófalvas települések (Baranya, Nógrád, Somogy megyében),
– kisvárosok, ahol alacsony a helyi iparűzési adóbevétel,
– hátrányos helyzetű régiók, például a Tiszántúl egyes részei.
A Magyar Faluszövetség közleménye szerint több mint 1200 önkormányzat kerülhet olyan helyzetbe, hogy korábbi támogatási gyakorlatát részben vagy egészben felfüggeszti.
Miért most vezették be a szigorítást?
A 2025-ös államháztartási jelentés szerint az önkormányzati szektor összesített kiadása 120 milliárd forinttal nőtt az előző évhez képest, miközben a központi támogatás mértéke csak minimálisan emelkedett. Ez komoly hiányt eredményezett, amit az Állami Számvevőszék és a Kincstár is kifogásolt.
A kormányzat célja, hogy a szociális támogatási rendszer egységesebb és központosítottabb legyen, és a helyi eltérések, párhuzamos juttatások megszűnjenek. Ezt erősíti az a kitétel is, hogy a további központi támogatások (például energiaár-kompenzáció) csak akkor járnak, ha az adott önkormányzat betartja a szűkített költségvetési előírásokat.
Milyen hatással van ez a családokra?
A helyi segélyek visszavágása közvetlenül érinti a legszegényebb családokat, különösen azokat, akiknek nincs más jövedelmük, vagy akik eddig rendszeresen részesültek a helyi szociális juttatásokból.
Sok településen az iskolakezdési támogatás vagy a fűtési időszakra járó hozzájárulás jelentett konkrét segítséget – ezek megszűnése szeptembertől, illetve októbertől érzékenyen érinti majd a rászoruló háztartásokat.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége már tárgyalásokat kezdeményezett a Belügyminisztériummal arról, hogy legalább az iskolakezdési egyszeri juttatás maradjon meg – de egyelőre erre nincs ígéret.
Mikortól lépnek életbe a változások?
Bár központi jogszabály nem tiltja a helyi támogatásokat, az új költségvetési törvény 2025. szeptember 30-ig kötelezővé teszi a felülvizsgálatot, és a 2025. negyedik negyedévi állami finanszírozás már csak a módosított költségvetés alapján történik.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy októbertől a legtöbb önkormányzat már nem tudja folyósítani a korábbi segélyeket, kivéve, ha saját tartalékból vagy helyi adóbevételből képes azt pótolni.
Mi a teendő most?
Aki önkormányzati támogatást kapott 2024-ben vagy 2025 első félévében, annak érdemes:
– érdeklődni a polgármesteri hivatalnál, mi változik szeptembertől,
– figyelni az önkormányzat hivatalos hirdetményeit,
– időben beadni a kérelmeket még szeptember vége előtt,
– tájékozódni a lehetséges központi támogatásokról (pl. közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás).
Fontos tudni: a központi támogatási formák – például az aktív korúak ellátása, a GYOD vagy az ápolási díj – nem változnak, csak az önkormányzati, saját hatáskörben nyújtott segélyek kerülnek szűkítésre.
Mit mondanak az önkormányzatok?
Több polgármester is megszólalt a döntés kapcsán. Egy Borsod megyei településvezető így nyilatkozott:
„Évente 300 ezer forintot fordítottunk idősek támogatására. Ez nem tűnik soknak, de itt 10-15 embernek jelentett fűtési lehetőséget. Most ezt a sort ki kell húznunk a költségvetésből.”
Egy másik nyilatkozat a dél-dunántúli régióból:
„A rendkívüli segélyek azoknak szóltak, akik valóban bajba kerültek. Mostantól azt kell mondanunk nekik: keressék a központi rendszert, mi nem tudunk többet adni.”
Mi jöhet ezután?
A döntés mögött hosszabb távú centralizálási törekvés állhat. A kormány célja, hogy a támogatások elosztása ne a települések anyagi helyzetétől függjön, hanem egységesen, a járási hivatalok vagy kincstári rendszerek felügyeljék a folyósításokat. Hogy ez mikor valósul meg országosan, még kérdés – de az első lépés most megtörtént.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése