Változik az átalányadó határa – kinek éri meg most áttérni?

 

Megemelik az átalányadózás bevételi határát – sok vállalkozónak nyílik új lehetőség, de csak akkor, ha időben lépnek. Mutatjuk, mit kell tudni.

A 2025. július 9-én megjelent 208/2025. (VII. 9.) Kormányrendelet alapján szeptember 1-jétől jelentősen megváltozik az átalányadózás szabályozása. A legfontosabb módosítás: megemelkedik a bevételi értékhatár, amely alatt egyéni vállalkozók választhatják ezt az adózási formát. Ezzel több tízezer vállalkozó előtt nyílik meg az egyszerűsített adózás lehetősége – különösen azok előtt, akik eddig kényszerből maradtak a kata vagy tételes költségelszámolás mellett.

A változtatás célja, hogy az átalányadó tényleges alternatívája legyen a megszűnt kata helyett bevezetett szigorúbb adózási szabályoknak.

Mit jelent pontosan az átalányadózási határ emelése?

Jelenleg az átalányadózás legfelső bevételi határa a minimálbér 10-szerese, vagyis 2025-ben 2,98 millió forint x 10 = 29,8 millió forint évente. Ez alól csak azok a tevékenységi körök jelentenek kivételt, ahol 80 vagy 90%-os költséghányad érvényesíthető – náluk magasabb a határ.

A friss rendelet szerint szeptember 1-től a határ minden tevékenység esetében egységesen a minimálbér 12-szeresére emelkedik, vagyis 35,76 millió forintra. Ez azt jelenti, hogy több vállalkozás választhatja az átalányadózást, különösen a magasabb forgalmú, de alacsony költséggel dolgozó szektorokban, például:

– informatikai szolgáltatók,

– fordítók, nyelvtanárok,

– marketingesek, tanácsadók,

– kozmetikusok, masszőrök,

– oktatók, tréninget tartók,

– grafikusok, tervezők.

Milyen költséghányadok léteznek átalányadó esetén?

Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozónak nem kell minden egyes költséget számlákkal igazolnia, hanem tevékenységi kör szerint költséghányadot érvényesíthet. Ez alapján számítják a jövedelmet és a fizetendő adókat.

Jelenleg az alábbi költséghányadokat lehet alkalmazni:

– 40% – általános szolgáltatások (pl. tanácsadás, online szolgáltatás)

– 80% – kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás

– 90% – mezőgazdaság, építőipar, taxis tevékenység

A jövedelem tehát a bevétel 60%, 20% vagy 10%-a lesz – és ez után kell fizetni:

– 15% SZJA,

– 18,5% TB járulék (ha főállású),

– és 13% szociális hozzájárulás (bizonyos esetekben).

Mi a teendő azoknak, akik most szeretnének áttérni?

Aki jelenleg általános szabályok szerint adózik (például tételes költségelszámolással), de a jövőben szeretne átalányadózást választani, annak:

1. 2025. augusztus 31-ig kell beadni a szándéknyilatkozatot az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson keresztül,
2. vagy ha új vállalkozást indít, akkor az alapítással együtt választhatja az átalányadót.

Az áttérés nem visszamenőleges, csak szeptember 1-jétől érvényes.

Kinek éri meg most különösen?

A legnagyobb nyertesei a módosításnak azok a vállalkozók, akik:

– évente 30–35 millió forint közötti forgalmat bonyolítanak,

– nincsenek nagy anyagköltségeik,

– online vagy szellemi tevékenységet végeznek,

– jelenleg tételes költségelszámolás szerint fizetnek sokkal több adót.

Ráadásul az átalányadózás lehetővé teszi, hogy évi bruttó 2 millió forintig SZJA-mentes jövedelmet szerezzen a vállalkozó, ha főállású.

Mire kell figyelni a választásnál?

Bár az átalányadó egyszerűbbnek tűnik, nem minden esetben a legjobb választás. Érdemes mérlegelni:

– mennyi a valós költség (ha magas, lehet, hogy tételes jobban megéri),

– van-e alkalmazott (bonyolítja a rendszert),

– kell-e áfát fizetni, vagy áfamentes a vállalkozás,

– van-e másodállás (főállásúként több járulékot kell fizetni).

A könyvelők szerint az új szabályozás leginkább az egyéni vállalkozóknak kedvez, főként ha egyszerűen akarják kezelni a pénzügyeiket és nincs szükségük bonyolult könyvelésre.

Mi történik, ha valaki túllépi a határt?

Ha a vállalkozás éves bevétele meghaladja a 35,76 millió forintot, automatikusan kiesik az átalányadózásból, és visszakerül az általános szabályozás alá. Ilyenkor:

– utólag meg kell fizetni a normál szabályok szerinti adót,

– önellenőrzést kell benyújtani,

– és adóhiány, bírság is felmerülhet, ha késve intézik.

Ezért érdemes folyamatosan figyelni a bevételi plafont, különösen az év vége felé.