2025-től szigorodnak a magyar adózási szabályok – új bírságok, digitális jelentési kötelezettségek és jogi reformok lépnek életbe

 

2025 nyarától alapjaiban változik meg a magyar adórendszer és több sarkalatos jogi szabályozás is. A kormány több rendeletet és törvényjavaslatot vezetett be, amelyek célja a gazdaság kifehérítése, az adminisztráció digitalizálása, valamint a nemzeti szuverenitás megerősítése. A változások azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a magánszemélyeket is közvetlenül érintik.

Online számlázás és e-nyugta: mostantól nincs kegyelem a hibákért

A NAV idén júliustól élesben ellenőrzi az online számlarendszeren keresztül beküldött adatokat. Az eddig csak figyelmeztetési szintű hibák – például formátumproblémák vagy hiányos adatok – 2025 július 1-től elutasításra kerülnek, és az ilyen számlákat a rendszer hibásnak tekinti.

Minden vállalkozásnak kötelessége:

• valós idejű adatokat küldeni a NAV felé

• minden számlát rögzíteni, még a 0 forintosakat is

• az új e-nyugta rendszert is alkalmazni 2025 végétől

Bírságemelés: aki késik, vagy hibázik, súlyosan fizethet

2025. májusától emelkedtek a mulasztási bírságok összeghatárai:

• magánszemélyek esetén maximum 400 000 forint

• cégek és egyéni vállalkozók esetén akár 1 000 000 forint

• ha ismételten történik szabályszegés: 2 000 000 forintig is emelkedhet

Kiemelten figyelik az alkalmazottak bejelentésének elmulasztását és a számlaadás megtagadását, ezekre az esetekre vonatkoznak a legsúlyosabb szankciók.

Import ÁFA új szabályai: már nem mindenkinek jár a levonás

2025 márciusától az import áfalevonás feltételei is szigorodtak. Mostantól csak azok az importőrök jogosultak a levonásra, akik:

• havi rendszerességgel adnak be áfa-bevallást

• nem szerepelnek a NAV „kockázatos adózó” nyilvántartásában

• rendelkeznek igazolt import vámolási dokumentumokkal

Ez az intézkedés elsősorban a külföldről nagy tételben rendelő kis- és középvállalkozásokat érinti, akik ezentúl nem számíthatnak automatikus levonásra.

Kiskereskedelmi adó: új szabály a platformokon értékesítőkre is

2025 július 10-től már azok a kiskereskedők is kiskereskedelmi adóalanynak számítanak, akik például:

• webshopon keresztül értékesítenek, de nem rendelkeznek fizikai bolttal

• harmadik fél nevében értékesítenek termékeket (pl. dropshipping)

• külföldi platformon keresztül szállítanak be terméket Magyarországra

A sávosan növekvő adómérték mellett új ellenőrzési módszereket is bevezet a NAV, köztük automatikus webes forgalomelemzést és platform-összekötéseket.

Szuverenitásvédelmi törvény: új eszköz a külföldi befolyás ellen

Az Országgyűlés 2025 áprilisában elfogadta az úgynevezett „szuverenitásvédelmi törvényt”, amely szerint:

• a kormány jogosult vizsgálatot indítani azon civil és sajtószervezetek ellen, amelyek külföldi finanszírozásban részesülnek

• akár bírságot is kiszabhat, vagy eltilthatja az érintett szervezetet közéleti szerepléstől

• minden kampányidőszak alatt fokozottan ellenőrzik az információs tevékenységeket

A törvény hatálybalépése: 2025 június 1.
A bejelentéseket az Igazságügyi Minisztérium Szuverenitásvédelmi Hivatala kezeli.

Alaptörvény-módosítás: új nemi meghatározás és állampolgársági szabály

2025 májusában az Alaptörvény 12. módosítása értelmében:

• Magyarország csak férfi és nő nemet ismer el, és jogszabály nem tartalmazhat mást

• Aki kettős állampolgársággal rendelkezik, és tevékenysége Magyarország szuverenitását sérti, attól az állampolgárság felfüggeszthető

A módosítást széles körű viták kísérték, de végül kétharmados többséggel elfogadták.

Nemzetközi Büntetőbíróság: kilépett Magyarország

A parlament 2025 május 20-án elfogadta azt a határozatot, amely szerint Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A hivatalos indoklás szerint az intézmény „politikai nyomásgyakorlás eszközévé vált”.

Ez a döntés komoly diplomáciai visszhangot váltott ki, és az EU több vezető politikusa is aggodalmát fejezte ki.