A Brüsszelből érkező vihar elérte Magyarországot: az Európai Bizottság hivatalosan is felszólította hazánkat, hogy szüntesse meg a rezsicsökkentést! A döntés hidegzuhanyként érte a lakosságot és a kormányt is, hiszen az egyik legismertebb és legnépszerűbb intézkedés, ami évek óta védi a magyar családokat az elszabadult energiaáraktól, most uniós célkeresztbe került.
De vajon mi áll a brüsszeli döntés hátterében? Mi a kormány válasza? És tényleg búcsút inthetünk a rezsicsökkentett gáz- és villanyszámláknak?
Az Európai Bizottság szerint a rezsicsökkentés torzítja a piacot
A hír 2025. május 15-én került nyilvánosságra, miután az Infostart.hu cikkében beszámoltak róla: a Bizottság hivatalosan is felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a hatósági árakat, és térjen vissza a piaci alapú energiaárazáshoz.
Brüsszel érvei a következők:
-
A hatósági árak mesterségesen lenyomják az árakat, ami torzítja az energiapiacot.
-
A rendszer nem ösztönöz takarékosságra, és így ellentétes az EU klímapolitikájával.
-
A költségvetési teher hosszú távon fenntarthatatlan, főleg az állami MVM-csoport veszteségei miatt.
A Bizottság szerint mindez ellentétes az uniós belső energiapiac szabályaival – és ezért Magyarországot kérik, de akár kötelezhetik is a rendszer megszüntetésére.
A kormány visszavágott – nem engednek a nyomásnak
A magyar kormány azonnal reagált. Gulyás Gergely a május 16-i Kormányinfón egyértelművé tette: „A rezsicsökkentés marad!” Hangsúlyozta, hogy a kormány nem engedi, hogy magyar családok ezrei kerüljenek kilátástalan helyzetbe az energiapiac kegyetlensége miatt.
Orbán Viktor egy nappal később a TV2 Tények című műsorában azt mondta:
„Brüsszel döntése elfogadhatatlan. A magyar emberek nem lehetnek a brüsszeli elit áldozatai.”
A kormány érvei:
-
A rezsicsökkentés 2013 óta több százezer család megélhetését segítette.
-
A magyar energiaárak így is az EU legalacsonyabbjai közé tartoznak.
-
Az MVM és a költségvetés képes fenntartani a rendszert, a nemzeti érdek az első!
Mi történhet, ha Magyarország nem engedelmeskedik?
Brüsszel hivatalosan egyelőre csak „ajánlást” fogalmazott meg, de ha Magyarország továbbra is fenntartja a rezsicsökkentést, kötelezettségszegési eljárás indulhat.
Ez az eljárás menetrendje:
-
Felszólítás – már megtörtént.
-
Indoklással ellátott vélemény – akár nyár végéig elkészülhet.
-
Az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.
-
Végső esetben pénzbírság, vagy EU-s források visszatartása is jöhet.
A kérdés: megéri-e a kormánynak fenntartani a rezsicsökkentést ekkora nyomás mellett?
Valóban fenntarthatatlan a rendszer?
Az energiaárak 2022–2023-ban kilőttek, és az állami energiaholding, az MVM hatalmas veszteségeket szenvedett el – egyes források szerint több százmilliárd forintot bukott a hatósági ár miatt.
Ugyanakkor 2024 végére csökkentek a világpiaci energiaárak, és így a rendszer ismét kevésbé lett veszteséges. A kormány szerint 2025 első negyedévében már nullszaldós volt a működés.
Tehát az igazság valahol középen van: valóban drága a rezsicsökkentés, de pillanatnyilag fenntartható – különösen, ha a világpiaci árak nem szállnak el újra.
Mit gondol erről a lakosság?
A Medián 2025. áprilisi felmérése szerint:
-
A magyar lakosság 74%-a támogatja a rezsicsökkentés fenntartását,
-
63% szerint Brüsszelnek nincs joga beleszólni ebbe a kérdésbe,
-
és 52% úgy véli, a rezsicsökkentés „nem tökéletes, de szükséges”.
A közvélemény tehát egyértelműen a kormány oldalán áll – legalábbis ebben a kérdésben.
Mire számíthatunk a következő hónapokban?
A legvalószínűbb forgatókönyv:
-
A kormány nem hajlik meg Brüsszel akarata előtt.
-
Megkezdődik a kötelezettségszegési eljárás.
-
A nyár végén/ősszel Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.
-
2026-ban jöhet ítélet – és akár pénzügyi szankciók is.
A háttérben viszont valószínűleg már most zajlanak az egyeztetések. Egy lehetséges „kompromisszumos” megoldás lehet: csak a legmagasabb jövedelmű háztartások veszítenék el a rezsicsökkentett árat, de a rászorulók maradnának a védett körben.
Összegzés: harc Brüsszellel – de mi lesz a gázszámlával?
A rezsicsökkentés nem csupán gazdaságpolitikai kérdés – ez már szimbólummá vált a magyar belpolitikában. Brüsszel gazdasági racionalitásra hivatkozik, a kormány viszont nemzeti szuverenitásként kezeli az ügyet.
A következő hónapokban eldől: vajon Magyarország meg tudja-e tartani az egyik legismertebb és legnépszerűbb szociálpolitikai intézkedését – vagy jön az újabb brüsszeli nyomásgyakorlás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése