Politikai robbanás történt a magyar Országgyűlésben május közepén. A kormányoldal egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely alapjaiban írná át a civil szervezetek működését Magyarországon. 2025. május 13-án, éjfél előtt pár perccel Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta az úgynevezett „átláthatósági törvényjavaslatot”, amely rövid idő alatt a közélet egyik legvitatottabb kérdésévé vált.
Miről szól pontosan az új törvényjavaslat?
A jogszabály célja – a kormány szerint – Magyarország szuverenitásának védelme, illetve a közéleti befolyásolás kiszűrése, különösen abban az esetben, ha ez külföldi forrásokból történik. Az új törvény szerint minden olyan civil szervezet, amely külföldről támogatást kap, a Szuverenitásvédelmi Hivatal felügyelete alá kerülne.
A javaslat legfontosabb pontjai:
-
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosult lenne eldönteni, hogy egy szervezet veszélyezteti-e a nemzeti szuverenitást.
-
Az érintett szervezeteket jegyzékbe veszik, és tiltanák számukra az 1%-os adófelajánlások fogadását.
-
Minden beérkező támogatásról igazolást kellene kérni, hogy az nem külföldi forrásból származik.
-
A törvényt visszamenőlegesen is alkalmaznák: már a 2025. évi adófelajánlásokat is elvehetnék a jegyzékbe került szervezetektől.
-
Bármely olyan tevékenység, amely „alkalmas a közvélemény befolyásolására”, potenciálisan szankcionálhatóvá válik.
Kikre vonatkozhat a törvény, ha elfogadják?
Elsősorban azokra a civil szervezetekre, amelyek az elmúlt években is kapnak külföldről pénzügyi támogatást – ideértve az alapítványokat, jogvédő szervezeteket, és több esetben a kisebbségi jogokat védő egyesületeket is.
Az érintettek között lehetnek például:
-
jogvédő szervezetek
-
sajtószabadságot támogató alapítványok
-
környezetvédelmi civil csoportok
-
korrupcióellenes civil kezdeményezések
Miért lett ekkora botrány a törvényből?
A javaslat benyújtását követően azonnal politikai és nemzetközi botrány robbant ki. Az ellenzéki pártok, civil szervezetek és uniós politikai frakciók egyaránt bírálták a törvényt.
A kritikák legfőbb pontjai:
-
Visszamenőleges jogalkotás, ami önmagában is alkotmányellenes lehet.
-
A jogállamiság súlyos korlátozása, mivel a törvény lehetőséget adna a politikai alapon történő listázásra.
-
Uniós jogba ütköző szabályozás, hiszen az Európai Unió több irányelve is védelmet biztosít a civil szféra számára.
-
A törvény szándékosan túl tág fogalmakat használ („alkalmas a közvélemény befolyásolására”), ami könnyen visszaélésekre adhat okot.
Mit mond a kormány, miért szükséges a törvény?
A kormány álláspontja szerint az elmúlt években többször bebizonyosodott, hogy civil szervezetek és médiatermékek külföldi érdekek mentén próbálták befolyásolni a magyar választásokat és a közéletet. Ezért szerintük szükség van egy olyan intézményre, amely szűri az ilyen jellegű beavatkozási kísérleteket.
Halász János szerint a törvény nem a civil társadalom ellen születik, hanem az ország önrendelkezésének és belső demokratikus rendjének megvédésére irányul.
Milyen politikai visszhangot váltott ki idehaza?
A magyar parlamentben komoly vita alakult ki. A Momentum képviselője, Szabó Szabolcs azt nyilatkozta: „A javaslat nemcsak súlyosan antidemokratikus, de visszamenőleges jogalkotást is tartalmaz, ami törvényellenes.”
További pártok (DK, MSZP, LMP) is elutasítják a törvényt, és többük szerint ez „a civilek végső ellehetetlenítését” jelenti.
A parlament várhatóan 2025. június 10-én dönthet a javaslatról, a vita pedig jelenleg is folyik a törvényalkotási bizottságban.
Nemzetközi reakciók: Európa figyel
Az Európai Parlamentben több frakció (zöldek, szociáldemokraták, liberálisok) már most sürgős vitát kezdeményezett az ügyben. Többen úgy látják, a törvény további lépés a jogállamiság lebontása felé.
A liberális Renew Europe frakció közleményében úgy fogalmazott: „Magyarország kormánya célzott támadást indított a civil társadalom és a szabad közélet ellen.”
Az Európai Bizottság vizsgálatot helyezett kilátásba, ha a törvényt jelenlegi formájában fogadják el.
Milyen következményei lehetnek, ha elfogadják?
-
Több civil szervezet eleshet a működéshez szükséges támogatásoktól.
-
A Szuverenitásvédelmi Hivatal politikai döntések alapján listázhat szervezeteket.
-
A közéleti viták beszűkülhetnek, ha a kritikus hangok forráshiány miatt elhallgatnak.
-
Nemzetközi szinten súlyos jogállamisági eljárások indulhatnak Magyarországgal szemben.
-
Az uniós források egy része felfüggesztésre kerülhet, mint korábban a jogállamisági viták miatt.
Hogyan reagáltak a civil szervezetek?
Több mint 60 civil szervezet közös nyilatkozatban utasította el a javaslatot, amely szerint:
-
A törvény célja nem az átláthatóság, hanem az ellehetetlenítés.
-
A szuverenitás nem sérül attól, hogy valaki kritikát fogalmaz meg.
-
A civil szektor a demokrácia része, nem pedig veszélyforrás.
Mi várható a következő hetekben?
A törvényjavaslat jelenleg a parlamenti vitaszakaszban van. A végső szavazást június 10-re tervezik, de ha a vita elhúzódik, akár június 17-ére is csúszhat a döntés. A civil szervezetek és ellenzéki pártok tüntetést hirdettek a Kossuth térre 2025. június 8-án, vasárnap 15:00 órára.
Összefoglalva: mi a tét?
Az átláthatósági törvényjavaslat nemcsak jogi, de politikai, társadalmi és nemzetközi szinten is komoly következményekkel járhat. A kormány szerint ez az ország érdekeit szolgálja, míg az ellenzék és a civil világ egy újabb autoriter fordulatként értelmezi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése