Minden megváltozhat, amit a nyugdíjról eddig gondoltunk! Kiszivárgott információk szerint a kormány 2026-ban teljesen átalakítaná a nyugdíjszámítás rendszerét, és a nyugdíjkorhatár is emelkedhet. A reform célja, hogy „fenntarthatóbbá és igazságosabbá” váljon az ellátórendszer, de a változások több százezer magyart érintenének – és nem mindenki örül ennek.
Miért van szükség reformra?
A nyugdíjrendszer hosszú távon nem fenntartható – ezt nemcsak szakértők, hanem kormányzati dokumentumok is elismerik. A 2024 végén közzétett Költségvetési Tanács-jelentés szerint:
„2030 után a járulékbevételek nem fedezik majd a nyugdíjkiadásokat.”
A gondok oka:
- A lakosság elöregedése
- Kevés aktív munkavállaló
- Magas infláció, ami felzabálja a nyugdíjakat
- Túl sok alacsony összegű járulékfizetés
Mi változhat 2026-tól?
A reform három fő pillérre épül:
- Új nyugdíjszámítási módszer – pontalapú értékelés az életpálya alapján
- Nyugdíj-bónusz bevezetése a tovább dolgozóknak
- Korhatáremelés bizonyos korosztályok számára
A tervezet szerint a jelenlegi 65 éves korhatárt fokozatosan 66–67 évre emelhetik.
Mi az a pontalapú rendszer?
Ez a modell Nyugat-Európában már működik, és most nálunk is bevezetnék. A lényege:
- Minden év munkaviszony és kereset alapján pontot kapsz
- Magasabb bér, hosszabb szolgálati idő = több pont
- A nyugdíj összege a megszerzett pontok alapján számítódik
A becslések szerint egy átlagos munkavállaló 40 év alatt 100 pontot gyűjthet, ez adna kb. 220–250 ezer forintos nyugdíjat.
Változhat a nyugdíjkorhatár is?
Igen – és ez a legnagyobb vihart kavarta. A reformjavaslat szerint:
- Az 1965 után születettek korhatára 66 év lehet
- Az 1970 után születettek 67 évesen mehetnének nyugdíjba
- Akik előbb vonulnának vissza, csökkentett összegű nyugdíjat kapnának
Bevezetik a nyugdíj-bónuszt
Akik 67 éves kor után is dolgoznak, nyugdíj-bónuszban részesülnek:
- Minden pluszban ledolgozott év után +5% nyugdíjemelés
- Maximum 25%-kal lehet így növelni az ellátást
- Ez különösen a magas keresetűeknek kedvezhet
Milyen hatással lesz ez az emberekre?
A reform nemcsak a jövőbeli nyugdíjasokat érinti, hanem már most is felvet kérdéseket a dolgozó generáció számára:
- Akiknek nincs 40 év szolgálati idejük, kevesebb járadékra számíthatnak
- Az alacsony keresetűek pontszáma jóval kevesebb lesz
- A közmunkában töltött évek, GYES, GYED – csak részlegesen számíthatók be
Ki dönt erről és mikor?
- 2025 szeptemberében kerül nyilvános társadalmi egyeztetésre a tervezet
- 2025 decemberében kerülhet az Országgyűlés elé
- Az új szabályozás első elemei 2026. január 1-jétől léphetnek életbe
- A korhatár-emelés csak 2027-től indulhat fokozatosan
Mit mondanak a szakértők?
„Ez a rendszer igazságosabb lehet, de nem szabad elfelejteni, hogy sokan nem önszántukból dolgoztak minimálbérért” – nyilatkozta az MTA egyik nyugdíjkutatója a Portfolio.hu-nak.
Az érintettek véleménye is megoszlik:
- „Még tovább dolgozzunk? 50 év után?”
- „Végre valami, ami megbecsüli a hosszú munkát!”
- „Ez a fiataloknak kedvez, de mit kezd vele egy 64 éves?”
Mit tehetsz most?
- Ellenőrizd szolgálati éveidet az Ügyfélkapun
- Nézd meg, hogy mennyi pontod gyűlhetett eddig
- Gondold át, hogy érdemes-e tovább dolgozni a magasabb ellátásért
- Figyeld a változásokat – a következő hónapokban dől el minden!
Összefoglalás
- 2026-tól teljesen új nyugdíjszámítási rendszer jöhet
- Pontalapú modell, bónusz a tovább dolgozóknak
- A nyugdíjkorhatár emelése is napirenden van
- Az érintettek száma több százezer – készülj fel időben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése