2025 júniusának közepén a világgazdaság újabb válságkaput rúgott be, miután Irán és Izrael között fegyveres konfliktus robbant ki, amelynek következményei már most érezhetők Magyarországon. A kormány hivatalosan is jelezte: az energiaárak óráról órára változnak, a világpiaci bizonytalanság pedig több százezer magyar család rezsiszámláját és autós költségét dobhatja meg látványosan.
Orbán Viktor közösségi oldalán is nyíltan leírta, hogy a Közel-Keleten kialakult helyzet miatt a kőolaj ára máris tíz százalékkal emelkedett, a földgázé pedig hat százalékkal drágult a tőzsdéken. A Perzsa-öböl térsége kulcsfontosságú az energiaellátás szempontjából, így a háború automatikusan beárazódik az üzemanyagárakba és a fűtési költségekbe is.
Magyarország különösen érzékenyen reagál az ilyen jellegű válságokra, hiszen nagyban függ az importált energiahordozóktól, és az EU-n belül is azon országok közé tartozik, ahol a lakossági fogyasztás jelentős része földgázon alapul. A kormányfő arra figyelmeztetett: ha a konfliktus elhúzódik vagy kiterjed, az energiaellátási útvonalakat is veszélyeztetheti, ami ellátási zavarokhoz és további áremelkedéshez vezethet.
A szakértők szerint a nyári hónapok ellenére sem várható enyhülés a piacon. A jelenlegi trend alapján a benzin ára napokon belül meghaladhatja a 670 forintot literenként, míg a gázárak emelkedése az őszi fűtési szezonra akár 30-40 százalékos többletet is jelenthet a lakossági költségekben. Mindezt úgy, hogy a rezsicsökkentés határai már évek óta feszülnek.
A háborús helyzet egyébként nem csak a piaci reakciók miatt veszélyes, hanem a politikai következmények miatt is. Magyarország az egyik olyan ország, amely nem tud teljes mértékben leválni az orosz energiáról, és most úgy tűnik, a közel-keleti szállítások is kétségessé váltak.
A kormány már jelezte, hogy napirendre kívánja tűzni a brüsszeli szankciók újratárgyalását, különös tekintettel az orosz energiahordozók kivezetésére. Ez részben politikai szándék, részben viszont gazdasági kényszer, mert ha mind az orosz, mind a közel-keleti források bizonytalanná válnak, az Európai Unió, benne Magyarországgal, súlyos energiaellátási zavarokkal nézhet szembe.
Miközben Brüsszel újabb szankciós csomagot készít elő, a magyar álláspont szerint az európai uniós gazdaság már most is térdre rogyott, és minden újabb döntés csak mélyíti a recessziót és gyorsítja az inflációt. Az infláció Magyarországon jelenleg újra felfelé mozdult, és ha a gázárak valóban elszabadulnak, 2025 második felében újabb áremelkedési hullám jöhet – különösen a közüzemi szolgáltatásoknál.
A lakosság számára ez a gyakorlatban azt jelenti: újabb megszorítás nélküli megszorítás jön, ahol a piaci árak csendben emelkednek, a fizetések pedig nem tudják tartani a lépést. Ha az energiaár-spirál elindul, akkor nemcsak a rezsi és az üzemanyag, de az élelmiszerek, a szolgáltatások és a vállalkozói kiadások is drágulni fognak.
A háborús helyzet nem látszik enyhülni, a piacok pedig percek alatt reagálnak minden rakétatámadásra, olajfinomító elleni csapásra vagy diplomáciai nyilatkozatra. Magyarország ezzel együtt kénytelen újragondolni az energiapolitikai mozgásterét, miközben a kormány – egyelőre szóban – próbálja fékezni a pánikot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése