Elképesztő, de már az is szabályt sért, ha azt írod a termékedre, hogy „egészséges” vagy „természetes hatású”. A GVH és a fogyasztóvédelmi hatóság 2025-ben már külön listát vezet arról, milyen szavak használata számít megtévesztésnek – és ezért milliós bírságot szabnak ki a gyártókra, boltokra vagy akár influenszerekre is. A tiltott kifejezések nemcsak reklámban, de a csomagoláson, címkén és a webáruházak termékleírásában sem szerepelhetnek.
Fokozódik az ellenőrzés Magyarországon – és már nemcsak a gyógyszereknél vagy étrendkiegészítőknél, hanem az élelmiszerek, kozmetikumok, sőt még a takarítószerek csomagolásán is.
Szavak, amiket mostantól kerülni kell – különben jön a bírság
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NÉBIH) közösen fogalmazott meg szigorított ajánlásokat, amelyek meghatározzák, mely szavakat nem lehet feltüntetni a termékeken, hacsak nem támaszthatók alá hivatalos dokumentációval. Ilyenek például:
„Gyógyhatású” – ha a termék nem gyógyszer, akkor ez a szó már önmagában jogsértő.
„Természetes hatású” – csak akkor lehet használni, ha az adott hatóanyag eredete és hatásmechanizmusa laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt.
„Bizonyítottan hatékony” – ha nincs több független vizsgálat vagy szakmai szervezet által elfogadott eredmény, akkor ez is megtévesztő állításnak számít.
„Immunerősítő” – az immunrendszer működésére utaló kijelentések kizárólag gyógyszerek és engedélyezett étrend-kiegészítők esetén alkalmazhatók, szigorú feltételek mellett.
„Egészséges” – csak akkor írható rá bármilyen termékre, ha az élelmiszer hatályos EFSA-jóváhagyással rendelkezik.
„Fogyaszt”, „zsírégető”, „méregtelenítő” – ezek már automatikusan vörös zászlónak számítanak a hatóságoknál, főleg ha nincs klinikai bizonyíték a termékleírás mögött.
Téged is ellenőrizhetnek – nem csak a nagyokat büntetik
Sokan azt gondolják, hogy a hatósági vizsgálatok csak a multikat és nagyvállalatokat érintik, pedig az ellenkezője igaz: 2025 tavaszán a legtöbb bírságot kisvállalkozásokra szabták ki. Például:
Egy biobolt 850 ezer forintos büntetést kapott, mert azt írta az egyik magkeverék csomagolására: „méregtelenít és javítja a közérzetet”.
Egy kézműves szappankészítőnél 500 ezer forintos bírság született, mert a termékei címkéjén szerepelt: „bőrnyugtató és gyulladáscsökkentő hatású”.
Egy kistermelői méhészet termékeit vissza kellett hívni, mert a méz címkéjén az állt: „erősíti az immunrendszert” – holott ilyen állítás méz esetén nem engedélyezett.
Webshopok a célkeresztben
Az online boltok különösen veszélyeztetettek: egyetlen hibásan megírt termékleírás is bírságot hozhat. A GVH szakemberei már algoritmusokat is használnak arra, hogy kulcsszavakat szűrjenek az e-kereskedelmi felületeken, és ha problémás kifejezést találnak, akár hivatalból is eljárást indítanak.
Ami még súlyosabb: a marketplace-felületek – például Facebook Shop, Vatera, Jófogás – sem kivételek. Ha te árulsz ilyen helyeken, és hibás címkézést használsz, ugyanúgy felelősségre vonhatnak.
A szavak mellett már a színek is számítanak
2025-ben új trend indult el a szabályozásban: a hatóságok a csomagoláson használt színeket és szimbólumokat is vizsgálják. Egyes gyártók például a zöld színt és a faleveleket használják arra, hogy „természetességet” sugalljanak – de ha a termék valójában nem bio vagy nem organikus, az már burkolt megtévesztésnek minősül.
Túl szép, hogy igaz legyen? Akkor inkább hagyd ki!
A hatóságok gyakorlata világos: minden olyan állítást, ami nem bizonyítható objektíven, automatikusan megtévesztő reklámnak vagy hamis tájékoztatásnak tekintenek. Ezekért akár 2 millió forintos bírság is kiszabható – különösen visszaesőknél vagy közérzékeny termékek (élelmiszer, egészség, gyerek) esetén.
Nem csak a GVH lép fel – az ÁNTSZ és Nébih is vizsgál
Ha az állítás élelmiszerrel kapcsolatos, akkor az eljárást gyakran a Nébih folytatja le, de ha egészségre vonatkozó utalás is van, akkor az ÁNTSZ, sőt akár az OGYÉI is bekapcsolódhat.
Egy egyszerű mondat tehát több hatóságot is mozgósíthat – és a végén nemcsak bírság, hanem termékvisszahívás vagy forgalmazási tilalom is lehet a következmény.
Mit írj helyette? Így fogalmazz okosan
A szakértők szerint mindig érdemes úgy írni, hogy kerüld az abszolút állításokat, és inkább puhább, óvatosabb megfogalmazást válassz:
„Segíthet a jó közérzet fenntartásában.”
„Támogatja a szervezet normál működését.”
„Természetes összetevőkkel készült.”
„Klinikai tesztek során kedvező hatásokat figyeltek meg.”
Fontos! Ezeket is csak akkor, ha valóban alá tudod támasztani!
Mikor változtak a szabályok?
A tiltott szavak listája nem egyik napról a másikra jött létre. A főbb szabályozásokat az alábbi rendeletek tartalmazzák:
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről
1169/2011/EU rendelet az élelmiszerek címkézéséről
37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet a gyógyhatású készítményekről
3/2022. GVH Irányelv – az egészségre vonatkozó állítások reklámozásáról
Ezek alapján állították össze a „kockázatos állítások figyelőlistáját”, amit már az online automatizált ellenőrző rendszerek is figyelnek.
Ha bizonytalan vagy, kérj előzetes szakmai véleményt
Egyre több kisvállalkozó fordul reklámjogi tanácsadóhoz vagy fogyasztóvédelmi szakemberhez, hogy még a termék forgalomba hozatala előtt ellenőrizze a címkéket, weboldalt és reklámszövegeket. Egy ilyen konzultáció ára 20-30 ezer forint között mozog, viszont milliós bírságokat lehet vele megelőzni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése