Ezért nem hívhatod már „magyaros” étteremnek a kifőzdédet – hivatalos szabályozás dönt róla

 

Magyaros étterem, házias ízek, falusi ízvilág – csábító szavak egy vendéglátóhely nevében, de ma már hivatalosan is problémás lehet a használatuk. Egyre több kisvendéglős, kifőzde-tulajdonos és újonnan induló étterem szembesül azzal a meglepő helyzettel, hogy nem nevezheti el a saját vállalkozását úgy, ahogy szeretné, mert a magyar jogszabályok szigorúan meghatározzák, mit jelent és mit takarhat a „magyaros” vagy „hagyományos” kifejezés a vendéglátásban. Sokan nem is tudnak erről, míg egyszer csak kapnak egy figyelmeztetést, bírságot vagy elutasítást – és akkor már késő.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és az agrárminisztériumi háttérszabályozás alapján ugyanis csak azok a vendéglátóhelyek használhatják a "magyaros", "hagyományos", "házi", "népi", "nemzeti" jelzőket, amelyek szigorúan meghatározott kritériumoknak megfelelnek. Ez a szabályozás már korábban is létezett, de 2023 végétől kezdve szigorodott a végrehajtás, így 2024-ben tömeges ellenőrzések indultak ezekre a kifejezésekre.

Aki „magyaros étteremként” hirdeti magát, köteles bizonyítani, hogy az étlapján található ételek legalább 60 százaléka valóban hagyományos magyar recept alapján készül, a felhasznált alapanyagok túlnyomó többsége pedig magyar termék, lehetőség szerint védett eredetű. Ez nemcsak azt jelenti, hogy például a gulyásleves vagy a töltött káposzta szerepel az étlapon, hanem azt is, hogy a hús, a paprika, a hagyma, a fűszer – minden magyar forrásból származik.

Ráadásul nem elég az étlap – a hatóság vizsgálhatja a számlákat, a beszállítókat, a felhasznált termékek származását, sőt, akár a konyhatechnológiát is. Azok az éttermek, amelyek például előre gyártott alapanyagokból vagy külföldi félkész termékekből dolgoznak, nem nevezhetik magukat magyarosnak, még akkor sem, ha az étel ízvilága erre hajaz. A hatóság célja, hogy a „magyaros” kifejezés ne váljon giccses reklámszlogenné, hanem valós tartalom legyen mögötte.

2025-re már több tucat vendéglátóhelyet figyelmeztetett vagy bírságolt meg a Nébih, mert jogszerűtlenül használták ezeket a kifejezéseket. A legtöbb esetben vidéki kifőzdékről, büfékről vagy szezonális vendéglátóhelyekről volt szó, ahol a tulajdonosok jóhiszeműen úgy gondolták, a „magyaros” csak egy szépítő jelző. De ez ma már nem így van. A hivatalos szabály szerint minden olyan üzlet, amely ezzel a jelzővel él, „nemzeti minősítési” eljárás alá esik, és ha nem felel meg az előírásoknak, akkor kötelezhetik a név vagy a szlogen megváltoztatására.

Különösen szigorúan nézik azokat az egységeket, ahol külföldiek is gyakori vendégek – itt ugyanis a hatóság szerint fokozott a felelősség, hogy a „magyaros” ne csak reklámfogás legyen, hanem tényleg magyar élményt nyújtson. Ezért például egy budapesti belvárosi „Hungarian Traditional Food” feliratú éttermet is felszólítottak, hogy igazolja az alapanyagok eredetét – kiderült, hogy a paprikás csirkéhez ukrán baromfit, a lángoshoz pedig lengyel lisztet használnak. A név megtévesztő volt, így két héten belül nevet kellett változtatniuk.

A problémát tetézi, hogy sok kisvállalkozó egyáltalán nem tud erről a szabályozásról, így már a nyitás előtt elnevezi a helyét „Magyaros Kifőzdének”, „Házi Falatozónak” vagy „Nemzeti Ízek Éttermének”, majd csak az engedélyeztetés során derül ki, hogy ez így nem megy át. Ha ezt utólag kell módosítani, az több százezer forintos kárt is okozhat – reklámtáblát kell cserélni, szórólapot újranyomni, online jelenlétet újrabrandelni.

A vendéglátósoknak ezért már az üzlet bejegyzése előtt érdemes egyeztetni a helyi jegyzővel vagy a Nébih ügyfélszolgálatával, hogy a tervezett név megfelel-e a jogszabályoknak. Ugyanígy fontos tudni, hogy a hivatal ellenőrzést végezhet bejelentés nélkül is, akár próbarendeléssel vagy helyszíni szemlével, és ha megtévesztőnek ítéli a nevet, bírságot is kiszabhat – 30 ezertől akár több százezer forintig terjedően.

Sok étterem most úgy próbálja kikerülni a szabályt, hogy „magyaros” helyett olyan kifejezéseket használ, mint „vidéki ízek”, „hagyományos konyha”, „hazai ízvilág”, „falusi hangulat” – ezek még nem esnek konkrét tiltás alá, de szürkezónában mozognak, és egyre több helyen kezdi ezeket is figyelni a hivatal. A cél egyértelmű: a vendégek ne legyenek becsapva, a vállalkozók pedig ne éljenek vissza a magyaros étel hagyományával.

Ha tehát valaki éttermet nyitna, már nem elég a jó ízlés vagy a kreativitás – a névválasztásnak jogszabályi alapjai is vannak. Mert Magyarországon már az sem mindegy, hogyan hívod a kifőzdédet.