Változás az igazolások szabályaiban – másképp kell jelenteni az iskolai és óvodai hiányzásokat

 

Szeptembertől új előírás lép életbe: nem mindegy, mikor, hogyan és kinek kell jelezni a gyermek hiányzását az iskolában vagy óvodában. A változás minden szülőt érint.

A 221/2025. (VII. 12.) Kormányrendelet alapján 2025. szeptember 1-jétől jelentősen módosulnak a gyermeki hiányzások kezelésének szabályai. A kormány célja az volt, hogy egységesítse és pontosítsa azokat az eljárásokat, amelyekkel a szülők igazolhatják gyermekük távollétét a köznevelési intézményekben. Az új szabályok az iskolákra és az óvodákra is vonatkoznak, és külön kiemelik a háziorvosi igazolások rendjét, a szülői bejelentések határidejét és formáját.

A rendelet már megjelent a Magyar Közlöny 85. számában, és teljes egészében elérhető a net.jogtar.hu oldalon is.

Miben változik a szabályozás?

A rendelet több ponton szigorítja, illetve pontosítja a hiányzások bejelentését. A legfontosabb újítások:

A szülői bejelentést írásban kell megtenni, nem elég a szóbeli jelzés.
Az igazolást legkésőbb a hiányzás 3. napján be kell küldeni az intézményhez.
Háziorvosi igazolás csak akkor kötelező, ha a hiányzás meghaladja az 5 napot.
A pedagógus köteles dokumentálni a beérkezett igazolásokat, és elektronikus naplóban is rögzíteni a hiányzás okát.
Ha a szülő nem igazolja a hiányzást, akkor az igazolatlan napként kerül rögzítésre, ami jogkövetkezménnyel járhat.

Milyen dokumentum számít elfogadhatónak?

A rendelet részletesen felsorolja, milyen formában történhet az igazolás:

Írásos szülői nyilatkozat (e-mailben vagy papíron).
Háziorvosi igazolás (eredeti példány vagy szkennelt változat).
Kórházi zárójelentés, ambuláns lap.
Bírósági vagy hatósági végzés (pl. gyámügyi tárgyalás miatti hiányzás).

A szabályozás szerint telefonos bejelentés önmagában nem elegendő – azt minden esetben írásban is meg kell erősíteni.

Mi a helyzet az óvodákkal?

Az óvodák esetében is bevezetésre kerül a kötelező írásos bejelentés. A szülőnek:

már az első hiányzási napon jeleznie kell az intézmény felé, hogy a gyermek miért nincs jelen,
az írásos igazolást (szülői vagy orvosi) legkésőbb 3 munkanapon belül be kell nyújtani,
ha ez nem történik meg, akkor a gyermek igazolatlan napot kap.

Az óvodák fenntartói számára is új feladatot ad a rendelet: havonta jelenteniük kell az összesített hiányzási adatokat a tankerületi központnak, illetve az illetékes jegyzőnek.

Milyen következményekkel járhat az igazolatlan hiányzás?

Az iskolák és óvodák eddig is jelezték az igazolatlan napokat, de a mostani szabályozás szorosabbra fűzi az együttműködést a gyámhatóság és a gyermekvédelmi jelzőrendszer között.

Ha egy tanuló 10 napot igazolatlanul hiányzik:

az iskola értesíti a gyámhatóságot,
az iskolalátogatási támogatás (ha van ilyen) felfüggeszthető,
a gyermek védelmi eljárás alá kerülhet,
és kötelező családlátogatás is elrendelhető.

A rendelet célja nem a büntetés, hanem a megelőzés – a szülőket arra ösztönzik, hogy minél pontosabban és felelősebben kommunikáljanak az intézményekkel.

Milyen hibák fordulhatnak elő a gyakorlatban?

A korábbi években gyakran előfordult, hogy:

a szülő elfelejtette írásban igazolni a hiányzást,
az orvosi igazolás nem érkezett meg időben,
nem egyértelműen szerepelt az indok (pl. "rosszullét", ami nem számít hivatalos diagnózisnak),
vagy az iskolai adminisztráció hibázott, és nem vezette be a hiányzást a rendszerbe.

A mostani jogszabály célja, hogy átlátható, egységes és elektronikusan is követhető rendszer jöjjön létre.

Hogyan lehet jól felkészülni az új rendszerre?

Az Oktatási Hivatal ajánlása szerint:

minden szülőnek érdemes már szeptember előtt tájékozódnia az adott intézmény pontos szabályairól,
az iskolák és óvodák weboldalán közzé kell tenni a saját eljárásrendjüket,
a pedagógusoknak és óvónőknek tájékoztatniuk kell a szülőket a változásokról,
a legjobb, ha a szülők már előre elkészítik a hiányzási nyilatkozat sablont, és szükség esetén e-mailben gyorsan el tudják küldeni.

Mikortól hatályos?

A 221/2025. (VII. 12.) Korm. rendelet szerint az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől kötelezőek minden köznevelési intézmény számára. Aki nem tartja be, az szabálysértést követ el, és intézményként pénzbírságra is számíthat.