Az 1950-es évek Magyarországán nem kellett elkövetned semmit, hogy büntetést kapj. Elég volt megszületni egy „rossz családba”. Egy olyanba, ahol az apát kitelepítették, az anyát megfigyelték, vagy csak azt mondták rá: osztályidegen. Az ilyen gyerekek számára az élet már az első levegővétellel hátránnyal indult.
Ki számított „rossz származásúnak”?
A kommunista rendszer az embereket nemcsak tetteik, hanem származásuk alapján is besorolta. Aki „polgári”, „értelmiségi”, „volt földbirtokos” vagy épp „volt katonatiszt” családból származott, az automatikusan gyanús lett.
A gyerekeik pedig:
-
nem juthattak be egyetemre, főiskolára,
-
nem kaptak állást jó helyen,
-
nem utazhattak, nem tanulhattak nyelveket,
-
nem lehettek vezetők, tanárok, orvosok.
A párt „munkás-paraszt” rétegeket részesítette előnyben. A többieket származási lapon bélyegezték meg.
Tört életek – nem saját hibából
„Hiába tanultam jól. A felvételinél megkérdezték: az apja mit dolgozott 1944-ben? Mondtam, ügyvéd volt. Utána már csak egy mosoly jött: sajnos, nem veszik fel.”
Egy teljes generáció nőtt fel úgy, hogy nem értette, miért marad le mindenről. A rendszer viszont értette: a származás nem múlt – hanem bélyeg.
Két világ: aki mosolygott a plakáton, és aki nem is volt rajta
A szocialista propaganda azt hirdette: „mindenki egyenlő”. De a valóságban a társadalom kettészakadt. Az egyik oldalon a kiváltságos elvtársak gyerekei – nyelvtanfolyammal, úttörőkitüntetéssel, ösztöndíjjal. A másik oldalon a „rossz múltú” gyerek – aki már gyerekként tudta, hogy nem mondhatja el otthon mit hallott, mit gondol.
Mi lett belőlük?
Sokan emigráltak, ha tehették. Mások belenyugodtak. Néhányan hallgattak – egészen a rendszerváltásig. És sokan máig nem beszélnek róla.
De ott van bennük a mondat:
„Nem én csináltam semmit – csak rosszkor születtem.”
Miért fontos erről beszélni?
Mert a rendszerek, amelyek a származás alapján ítélnek, nemcsak a múltat, hanem a jövőt is elrabolják. És mert egy társadalom akkor épül igazságra, ha nem a vérvonalat, hanem az ember érdemét nézi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése