2025 júniusában az Országgyűlés megszavazta az elmúlt évek egyik legszigorúbb állatvédelmi törvénymódosítását. A döntés értelmében börtönbüntetésre számíthatnak azok, akik tudatosan bántalmaznak, mérgeznek vagy illegálisan kereskednek állatokkal – különösen a kölyökkutyák és kölyökmacskák esetében. A szigorítás célja, hogy végre komolyan vegyék az állatkínzást, és az ne maradhasson következmények nélkül.
A törvény kiemelten kezeli az állatmenhelyeken történő visszaéléseket. Ez az első olyan szabályozás, amely konkrétan megfogalmazza: ha valaki menhelyen kínoz vagy elhanyagol állatot, büntetőjogi felelősségre vonás vár rá. Eddig sok esetben a menhelyek működését nehéz volt ellenőrizni, mivel a szabályozás hiányos volt, és a visszaélések gyakran következmények nélkül maradtak.
Új bűncselekményként jelenik meg az állatmérgezés is, amely különösen a társasházi övezetekben, parkokban vagy falusi utcákon vált súlyos problémává. A törvénymódosítás értelmében az, aki szándékosan mérgez meg állatot – legyen az házi kedvenc vagy kóbor kutya –, büntetőeljárás alá kerül, és börtönbüntetést kaphat. A jogalkotók célja világos: elrettenteni azokat, akik rejtőzködve, névtelenül veszélyeztetik az állatok életét.
A harmadik, különösen érzékeny téma az állatkereskedelem szabályozása. Mostantól szigorú szabályok vonatkoznak a kölyökkutyák és macskák eladására: ha valaki a jogszabályban meghatározott kor előtt választja el a kölyköt az anyjától, vagy engedély nélkül kereskedik velük, akár szabadságvesztésre is számíthat. Ezzel a rendelkezéssel azokat a szaporítókat és feketepiaci kereskedőket próbálják visszaszorítani, akik az állatok életének és egészségének rovására próbálnak gyors haszonhoz jutni.
A Kormány közleményében kiemeli: a törvény nemcsak a büntetésről szól, hanem az oktatásról is. Az új szabályok értelmében minden iskolában állatvédelmi ismeretterjesztés indul, amely során a gyerekek megtanulják, hogyan bánjanak felelősen az állatokkal. Az iskolai oktatás részleteit külön kormányrendelet szabályozza majd, és a cél az, hogy az állattartás kultúrája már gyerekkorban elinduljon.
A törvénymódosításról szóló döntést több mint kétharmados többséggel fogadták el. A parlamenti vitában kormánypárti és ellenzéki képviselők is egyetértettek abban, hogy az állatokkal szembeni erőszak nem magánügy, hanem közérdekű, társadalmi jelentőségű kérdés. Az állatvédelmi szervezetek évek óta szorgalmazzák a szigorítást – most végre megtörtént az első jelentős lépés.
A Magyar Állatvédők Szövetsége közleményében üdvözölte a döntést, és hangsúlyozta: „Ez nem a végállomás, hanem a kezdete annak, hogy Magyarország valódi állatbarát országgá váljon.” A szövetség szerint az egyik legfontosabb cél, hogy a bíróságok ténylegesen alkalmazzák a kiszabható szabadságvesztést, és ne felfüggesztett büntetésekkel zárják le az ilyen ügyeket.
A kormány külön tájékoztató kampányt is indít, amely során a lakosságot hirdetmények, közösségi média-posztok és plakátok formájában értesítik az új szabályokról. A kampány fő üzenete: „Aki bántja az állatokat, az a közösséget is bántja.”
Az állatvédelmi törvény szigorítása már most hatással van az önkormányzatokra is. Több nagyvárosban és községben felülvizsgálják a menhelyek működését, szerződéseket bontanak, és új, szigorúbb feltételeket szabnak az állatok elhelyezésére. Egyes településeken állatvédelmi referenseket neveznek ki, akik a jövőben figyelik az állattartási panaszokat, és kapcsolatot tartanak az állatvédő szervezetekkel.
A rendőrséghez bejelentett állatkínzásos esetek száma az utóbbi években folyamatosan emelkedett, 2024-ben több mint 2100 bejelentés érkezett, amelyekből csak minden harmadik jutott el bírósági szakba. Az új szabályozás célja az is, hogy ez a szám jelentősen növekedjen, és a hatóságok hatékonyabban lépjenek fel az elkövetők ellen.
Az állatvédelmi szigorítás tehát nemcsak büntetést, hanem megelőzést és szemléletformálást is jelent, amire az elmúlt évek történései alapján óriási szükség van. A társadalom pedig – úgy tűnik – készen áll erre a fordulatra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése