Tízezrek bankszámláját pakolják ki észrevétlenül – a háttérben már szervezett bűnhálózatok dolgoznak

 


2025 júniusában soha nem látott méretű pénzügyi visszaélések terjedtek el Magyarországon. A lakossági bankszámlákról ezrével tűnnek el a pénzek, miközben az áldozatok gyakran csak napokkal később veszik észre, hogy üres a számla, a tranzakciók nyom nélkül mentek végbe, és mire kapcsolnak, már késő. A háttérben professzionális, digitálisan szervezett bűnbandák állnak, akik valós időben dolgoznak, több csatornán keresztül.


A pénzügyi világban már nem kérdés, hogy a digitális támadások korát éljük, de 2025-ben Magyarországon ez új szintre lépett. Már nem csak a figyelmetlen, idős felhasználók esnek áldozatul, hanem teljesen védettnek hitt, többfaktoros hitelesítéssel ellátott rendszerek is manipulálhatóvá váltak.


A legtöbb esetben az áldozatok nem kattintanak gyanús linkre, nem adják meg adataikat, mégis eltűnik a pénzük. A magyarázat: a csalók megtanulták feltörni az SMS-értesítéseket, QR-kódos visszaigazolásokat, és mesterséges intelligenciával megtéveszteni a banki hitelesítést.


Több bank is jelezte már, hogy megugrott a panaszok száma. A legtöbb bejelentés a következő problémákról szól:


  • eltűnt összeg egyetlen ismeretlen utalással,
  • ismeretlen kártyás tranzakció, ami nem jelent meg az értesítésekben,
  • hamis banki felület, ami egy az egyben úgy nézett ki, mint az eredeti applikáció.



Az elkövetők nemzetközi hálózatokból dolgoznak. Átverik a mobilszolgáltatókat, megszerzik a készülékazonosítókat, vagy átirányítják a forgalmat hamis oldalakra, ahol másodpercek alatt megszerzik az adatok egy részét, majd pillanatok alatt megszereznek teljes hozzáférést a számlához.


A leggyakoribb célpontok az alábbi bankok ügyfelei:


  • OTP Bank,
  • Erste,
  • K&H,
  • Raiffeisen,
  • valamint a digitális bankolást biztosító mobilalkalmazások, mint a Revolut és Wise.



A károsultak között vannak fiatal felnőttek, vállalkozók, nyugdíjasok, sőt, állami alkalmazottak is, és sok esetben az ellopott összegek 50–100 ezer forinttól akár milliós nagyságrendig terjednek.


Aki most nyitja meg a netbankját, joggal lehet ideges: vajon tényleg ő jelentkezett be, vagy valaki más figyeli ugyanazt a felületet?


A bankok közös lépésre készülnek. Július 1-jétől indul egy országos szintű belső visszaellenőrzési rendszer, amely automatikusan kiszűri majd a szokatlanul nagy vagy idegen IP-címről indított tranzakciókat. A kérdés csak az, ez nem jön-e már túl későn azoknak, akik már most elvesztették minden megtakarításukat.


A szakemberek szerint a következő hónapokban várható még intenzívebb kibertámadási hullám. Több pénzintézet technikai fejlesztést sürget, de ez idő és pénz kérdése. Addig is a védekezés kizárólag az ügyfelek figyelmén múlik.


A legfontosabb óvintézkedések a következők:


  • ne tárold a banki belépési adatokat a telefonodon,
  • kapcsold be az SMS-értesítést minden tranzakcióhoz,
  • használj külön alszámlát a napi költésekhez, a nagyobb összegeket tartsd elzárt számlán,
  • ellenőrizd a belépési helyeket és időpontokat,
  • ha gyanús mozgást látsz, azonnal fagyaszd le a kártyádat és jelezd a banknak.



Az ügy hátterében tehát nem egyszerű hackerek vagy figyelmetlen felhasználók állnak, hanem egy többszintű, technológiailag fejlett bűnhálózat, amelyre nincs még kész válasza a magyar pénzügyi rendszernek. A lakosság számára ez azt jelenti: mostantól nincs helye a figyelmetlenségnek, mert minden apró hiba komoly anyagi következményekkel járhat.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése