Hiába tetszik egy név, Magyarországon hivatalosan meg is tilthatják, hogy gyermeked ezt viselje. Évről évre egyre több szülő találja magát szemben azzal a meglepő, de nagyon is valós problémával, hogy a kiválasztott név egyszerűen nem engedélyezett. Sokan azt hiszik, bármilyen nevet lehet adni a babának, amit beírnak a Google-be vagy hallanak egy sorozatban – pedig Magyarországon ez szigorú szabályozáshoz kötött. Léteznek nevek, amelyeket kifejezetten betiltottak, és hiába minden kreativitás vagy családi hagyomány, ezek nem kerülhetnek anyakönyvbe. A lista pedig folyamatosan frissül – most megmutatjuk, milyen meglepő neveket tiltott már be a magyar állam, és miért.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete dönti el, hogy egy név bejegyezhető-e Magyarországon. A névadási kérelmeket vizsgálják, és döntenek arról, hogy az adott név megfelel-e a hivatalos szabályoknak. Az elutasítás okai többfélék lehetnek: túl idegen hangzású, nehezen kiejthető, jelentése bántó, vagy épp túlságosan is nevetséges. És vannak olyan esetek is, ahol a név annyira népszerűtlen vagy extrém, hogy egyenesen tiltólistára kerül. Ezek a nevek nemcsak hogy nem engedélyezettek, de már kérelmezni sem lehet őket.
Például hivatalosan elutasították már a „Giga”, „Sanyika”, „Benjaminó”, „Csipszi”, „Sovánka”, „Pocak”, „Kacsa”, „Szerelmem” és „Rebellina” neveket is. Ezek egy részét tényleg megpróbálták bejegyeztetni szülők – komolyan. A „Csipszi” például egy olyan eset volt, amikor a szülők azt mondták, hogy ez a becenév nagyon cuki, és illik a kislányhoz, de az MTA visszadobta a kérelmet. A „Pocak” pedig egyenesen sértőnek minősült a hivatal szerint. A „Kacsa” nyilvánvalóan állatnév, míg a „Szerelmem” egyszerűen nem elfogadható személynévként, mert nem hordozza a nevekhez szükséges szimbolikus értéket.
De nem csak ilyen egyértelmű példák kerültek tiltólistára. Vannak olyan nevek is, amelyek első hallásra teljesen normálisnak tűnnek, mégis elutasítják őket. A „Kevinoma” vagy a „Jázomin” például idegenes hangzásuk miatt buktak el. A „Rihanna”, „Angelina”, „Justin”, „Alfonzió” vagy „Barbie” típusú nevek szintén nem mennek át – ezek vagy kereskedelmi márkák, vagy túlságosan is amerikai stílusúak, amit a hivatal nem enged be a magyar névanyagba.
Az anyakönyvezhető nevek listáját havonta frissítik, és a névkérelmek száma megdöbbentő: több száz név próbál bejutni minden évben. Van, ami sikerrel jár – így lett például hivatalosan elfogadott a „Zselyke”, „Zian”, „Bende” vagy „Médárd” is –, de sok név egyszerűen örökre kikerül a tiltott kategóriába.
Fontos szabály, hogy a névnek nem lehet becézett formája, így például a „Lacika”, „Zolikám” vagy „Bandi” nem szerepelhet az anyakönyvben. Csak a teljes, hivatalos név adható: „László”, „Zoltán”, „András”. Ugyanígy nem lehetek olyan nevek sem, amelyek trágár, nevetséges vagy megalázó jelentéssel bírnak, mint a „Büdöske”, „Butuska”, „Gyilkoska” – és igen, ezeket is próbálta már valaki bejegyeztetni.
Az MTA döntésén nem lehet reklamálni, ha egy név elutasításra kerül, akkor azt a szülők nem választhatják gyermeküknek sem kereszt-, sem második névként. A szabályozás célja, hogy a gyermek ne szenvedjen hátrányt a nevéből fakadóan – vagyis ne nevessék ki az óvodában, ne nézzék furcsán az állásinterjún, és ne érezze magát hátrányban felnőttként sem.
Érdekesség, hogy a nem magyar állampolgárok – például külföldi apa esetén – kérhetnek kivételt, ha a név az apa hazájában elterjedt és elfogadott. Így lehetséges például, hogy a „Džasztin” nevet nem engedik, de ha az apa amerikai, a „Justin” engedélyezett lehet – külön elbírálással.
A legfrissebb 2025-ös elutasított nevek között szerepel például a „Zéno”, „Mírka”, „Diora”, „Fridolina” és „Kendrix” is. Ezek nem kerülhettek be a hivatalos listába, és bár sokan divatosnak vagy különlegesnek tartották volna, a hivatal szerint ezek nem illeszkednek a magyar névkultúrába.
A hivatalos, jóváhagyott keresztneveket tartalmazó lista jelenleg több ezer nevet tartalmaz, és folyamatosan bővül. A szülőknek minden esetben ajánlott ellenőrizniük a nyilvánosan elérhető MTA-listát, mielőtt anyakönyveztetnék a gyermek nevét – különben könnyen meglepetés érheti őket.
Sokan nem is tudják, hogy ez a szigorúság egyedülálló Európában. Több országban sokkal lazábban kezelik a névadást, máshol viszont – például Németországban vagy Izlandon – még a magyar szabályozásnál is keményebb feltételekhez kötik a gyermekek keresztneveit.
Magyarországon tehát hivatalosan tiltott nevek is léteznek, és ha valaki ezeket szeretné választani, azt biztosan visszautasítja a rendszer. A szülők gyakran meglepődnek, dühösek vagy csalódottak – de a szabály egyértelmű: a név nem lehet vicc, nem lehet reklám, nem lehet sértő. A névnek névnek kell lennie.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése